Az utóbbi közel másfél évben sajnálatos módon jelentősen megnőtt az érdeklődés a különböző fertőző betegségek iránt, amelyben természetesen központi szerepet játszik a COVID-19 új típusú koronavírus-járvány. Az emberiség történetének pusztító világjárványai komoly fejtörést okoztak a mindenkori orvostudománynak, de a gyorsan terjedő fertőzések elleni védekezés a kisebb-nagyobb közösségeket is jelentős kihívás elé állította.

Szaglál a finánc mint az agár, "Rosszabb a fináncnál" - Ezen régi magyar szólások nem túl pozitív fényben tüntetik fel a korabelipénzügyőröket és azok munkáját. A kötet arra tesz kísérletet, hogy lerombolja ezeket a sztereotípiákat. A benne olvasható, különbözőtörténelmi korokon átívelő tanulmányok főszereplői - többek között Munkácsy Emil, Arday Ignác, Bittermann Béla, Kerékffy Gilbert - jelespénzügyőrök, vagy olyan történelmi személyiségek - mint Nekcsei Demeter, Széll Kálmán vagy Bezerédj ...

Az Árkádia Kiskönyvtár az online megjelenő Árkádia folyóirat kézbe vehető és lapozható formája. A tematikus sorozat összeállítását praktikus szempontok vezérelték. A közérthető és rövid tanulmányok a középiskolai tananyag meghatározó témaköreit mutatják be naprakész, a történettudomány újabb eredményeit megjelenítő tudást közvetítve.

A nemzetnevelés gondolata egyidejű a modern nemzeteszme kialakulásával. Utóbbi folytonosan változó hangsúlyai újra és újra aktivizálják és aktualizálják a fogalmat is: a „nemzetnevelés” variációi és használatának intenzitása a változó kontextusokhoz kötött. Jelentéseinek felfejtése a mindenkori társadalmi-politikai viszonyok jobb megértéséhez kínálhat kulcsokat.

Az 1956-os Intézet 2024. évi Évkönyve is a 20. század második felének magyarországi és térségi elitjeit vizsgálja, annak különféle csoportjait különböző szervezetekben. Utóbbiakat a hatalmi centrum hozta létre, alapvetően felügyeleti és mozgósítási célokkal. De a bennük mozgó csoportok szándékaitól függően más funkciókat is elláthattak. Csoportérdekeket fogalmazhattak meg, és megpróbálhatták megvédeni azokat. A szervezet akár harci terep is lehetett, de mindenképpen interakciók színtere. Ezek...

A „Vörös Csepel” hűségében talán leginkább megbízott a kommunista diktatúra. Mindhiába, pár nap múlva összeomlott a helyi hatalom, bázisaikat rövid időn belül elfoglalták a zsarnokságot végképp megelégelő tömegek. A felkelők különösen a városrész központját és a Királyerdőt vonták ellenőrzésük alá.

A könyv a kaszinók magyarországi történetének átfogó bemutatására vállalkozik, amelyben a kaszinómozgalom meglepő sokfélesége rajzolódik ki az olvasó előtt. A kötet első része országos kitekintéssel az 1827-től 1945-ig terjedő időszak kaszinómozgalmát és az egyesülettípus felszámolásának történetét mutatja be, míg a második részben huszonöt fővárosi kaszinó története tárul az olvasó elé, kaszinó-típusonként egy-egy fejezetbe rendezve.

Jelen tanulmánykötet legalább két lehetséges pozíciót kínál a Tisztelt Olvasónak, amelyeket a szerkesztők a kötet címével is megpróbáltak – hogy sikerrel-e, a nagyérdemű ítéletére van bízva – érzékeltetni. A nézőpont állandó, a perspektívát azonban a kamerába helyezett prizma jellege váltogat(hat)ja. Korpanoráma olvasatban az írások Vonyó József történészi érdeklődésének fókuszában álló 20. századi történelmünk napjainkat (is) befolyásoló jelenségeit, történeteit (előzményeit és következménye...

Vitéz lévai Borbély-Maczky Emil a két világháború közötti magyar politikai élet egyik jellegzetes, ám jórészt elfeledett, a történeti irodalomban is keveset idézett alakja. Ennek fő oka talán arra vezethető vissza, hogy országos közéleti szerepvállalásának jelentősége elsősorban nem képviselőházi tevékenységében realizálódott...

Hogyan ünnepelték az államszocializmus időszakában március 15-ét? Miért nem volt munkaszüneti nap és miért lengett az ünnep napján a nemzeti mellett vörös zászló is a köztereken? Mi lehetett az oka, hogy éppen a hetvenes évek elején kezdték el a fiatalok külön megünnepelni az 1848-as forradalom évfordulóját, és spontán megmozdulásaiknak miért próbált gátat vetni a rendőrség?

Hogyan fogadta a magyar lakosság a Csehszlovákia elleni intervenció hírét 1968 augusztusában? Megszállásnak tekintették vagy egyetértettek a baráti segítségnyújtásról szóló hivatalos magyarázattal? A történész szerző ügynökjelentések és nyomozati iratok alapján mutatja be a korabeli magyar társadalom reakcióit. Nemcsak a katonai akciót elítélő, "ellenséges" megnyilvánulásoknak, hanem a fegyveres beavatkozást "megértéssel" - bár fenntartásokkal - fogadó vagy kifejezetten helyeslő véleményeknek...

Miként küzdöttek a radikális nőszervezetek tagjai a századfordulón Bécsben és Budapesten? Milyen eszközökkel igyekeztek elérni a nők jogkiterjesztését az élet szinte valamennyi területén? S végül miért nem vonható párhuzam az általuk képviselt aktivizmus és az angliai szüfrazsettek tevékenysége között?