A közvélekedés szerint a vészkorszak és a holokauszt eseményeiről a háború után sokáig nem beszéltek, egyáltalán nem vagy csak alig jelentek meg irodalmi és történetírói munkák e témáról, és csupán az 1970-es évektől (de még inkább a rendszerváltás után) vált nyilvánossá e problémakör. E könyv egyik tétje éppen az, hogy ezt a széles körben kialakult nézetet eloszlassa, illetve pontosítsa, és bemutassa, hogy a háború utáni másfél évtizedben milyen módon ábrázolták a vészkorszakot a magyar irod...

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára Dokumentumok a magyar politikai rendőrség történetéből című forráskiadvány-sorozatának harmadik kötete a Belügyminisztérium Államvédelmi Hatóságának 1948 szeptembere és 1949 decembere között keletkezett irataiból válogat. Ebben az időszakban Péter Gábor szervezete az államigazgatási hierarchia eggyel magasabb lépcsőfokára lépett, amelyre a Rajk Lászlót követő új belügyi tárcavezető, Kádár János segítette fel....

Csehszlovákia külkapcsolatai a harmadik világban egy valóságos "terra incognitának" számítanak a magyar historiográfiában, pedig a hidegháború alatt Prága nagyon aktív külpolitikát folytatott ezekben régiókban: Kubától kezdve Afrikán át egészen Dél-Kelet-Ázsiáig bezárólag szinte mindenhova szállítottak fegyvert, miközben csehszlovák katonai szakértők, hadmérnökök és tanácsadók ezrei vettek részt a helyi haderők fejlesztésében.

After World War II it was widely known in Europe that the redefined and democratic Austria became a crossroad of the intelligence services of the previously allied forces, now gradually confronting each other, a meeting point for intelligence and counterintelligence networks and a continuous source of recruitment of new agents. The vast number of Hungarian refugees and their political composition provided excellent opportunities to build intelligence network on both sides.

1950. július 28-án minden kártérítés nélkül állami tulajdonba vették Magyarországon a gyógyszertárakat. Az egy nap alatt végrehajtott államosítást – teljes joggal – napjainkig gyásznapként tartják számon a hazai gyógyszerészek. Kevéssé közismert azonban, hogy a magántulajdon felszámolása korántsem egy nap alatt ment végbe, hanem egy több mint tízéves folyamat végső állomása volt.

A magyar–román diplomáciai kapcsolatokban nem két egyenrangú állam képviselői tárgyaltak egymással, hanem egy a status quót elfogadni nem akaró és tudó vesztes kisállam, valamint egy a status quo fenntartásában érdekelt győztes középállam diplomáciai küzdelmeiről volt szó. A magyar–román diplomáciai kapcsolatokban nem két egyenrangú állam képviselői tárgyaltak egymással, hanem egy a status quót elfogadni nem akaró és tudó vesztes kisállam, valamint egy a status quo fenntartásában érdekelt győ...

A magyar holokausztkutatás a Délvidékre vonatkozóan máig főként az 1944 márciusa utáni gettósítások és deportálások történetét tárta fel. Margittai Linda munkája az ezt megelőző, jóval tágabb időszakot átfogóan, 1941 áprilisától 1944 tavaszáig elemzi a délvidéki „zsidókérdést”, a magyar hatóságok délvidéki zsidópolitikáját.

1944 utolsó napjaiban a Vörös Hadsereg civilek tízezreit hurcolta többéves kényszermunkára a Szovjetunióba állítólagos német származásuk okán. Az embertelen körülmények miatt az elszállított nők és férfiak mintegy egyharmada életét vesztette a fogság éveiben. A deportálások tényét a rendszerváltásig szinte teljes titoktartás övezte, s az átfógó, több szempontot érvényesítő tudományos feldolgozás azóta is váratott magára.

Mezei József könyvének témája talán kevésbé áll az érdeklődés homlokterében, mint a sokat emlegetett és tárgyalt ügynökhistóriák, ám a Kádár-korszak történetének mélyebb elemzéséhez és megértéséhez fontos adalékokkal járul hozzá. A kémelhárítás történetét egy olyan periódusban veszi nagyító alá, amikor a hivatalos Magyarország is kereste helyét a világban...

A kötet az emancipációs törvény 150. évfordulója alkalmából Szegeden 2017-ben rendezett konferencia előadásainak tanulmányokká formált változatait tartalmazza. A szerzők több nézőpontból vizsgálják az 1867. évi emancipációs, valamint az 1895. évi recepciós törvény elfogadásának történeti előzményeit, a zsidóság jogállásának középkortól követhető változásait, részletesen annak reformkori, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc alatti, valamint a dualizmus kori állomásait, a törvények elfoga...

A megbicsaklott 20. század sajtótörténete - melyet újságíróként, történészként három évtizede kutatok - kimeríthetetlen adalékokkal szolgál örök témámhoz, választott szakmám és a hatalom viszonyához. Ezen írásaimat - akár részletező tanulmányok, akár archívumok mélyéről előbányászott ismeretlen dokumentumközlések, akár hosszabb-rövidebb cikkek - legszívesebben krónikáknak nevezem.