"Gyermekeinknek meg nem felelő veszélyes játék a lapdarugás, mely - meglehet, hogy ahidegvérű angolok temperamentumának felelevenítéséhez alkalmas eszköznek bizonyult,de - semmikép sem alkalmas arra, hogy elevenebb és hevesebb vérmérsékletű magyargyermekeink szórakoztatására egészségük és épségük komoly veszélyeztetése nélkülszolgáljon" - aggódott egy budapesti városatya 1900-ban.

A kötetben az 1956-os magyar forradalomnak az ukrán társadalomra 1956–1959 között gyakorolt közvetlen és elhúzódó hatásáról adunk közre levéltári dokumentumokat. Olyan különleges, illetve operatív jelentéseket, feljegyzéseket közlünk, amelyek rávilágítanak a forradalmi események széles körű visszhangjára a kulturális és tudományos közegben, az egyetemi hallgatók – többek között a külföldi vendéghallgatók –, továbbá a munkások körében.

A második világháborút követő években szerte Európában tudták és beszélték, hogy a lassan magára találó demokratikus Ausztria a fokozatosan egymással szembekerülő szövetségesek titkosszolgálatainak bázisa, hírszerzők és kémelhárítók találkahelye, az ügynökök utánpótlásának forrása. A magyarországi menekültek hatalmas tömege, összetétele számos lehetőséget biztosított a hírszerzői hálózatok kiépítéséhez mindkét oldalon.

A munkásság helyzete alapjaiban változott meg Magyarországon az 1980-as évek végétől kezdődően az állami tulajdon lebontása, privatizációja, egyes ipari ágazatok elsorvasztása, nagy múltú üzemek bezárása, felszámolása következtében. Valuch Tibor már 2001-ben megfogalmazta, hogy „Az átrendeződés hatására a városi munkásság társadalmi súlya folyamatosan mérséklődött, a transzformációs krízishelyzet vesztesei közé tartoztak a szocialista korszakban túlfejlesztett nehézipari szektor, ezen belül a...

A sztálinista rendszertől való fokozatos eltávolodás, azaz a desztalinizáció Kelet-Közép-Európa minden államát komoly kihívás elé állította. E folyamat három fázisban zajlott a térségben: elsőként 1953-ban a szovjetek által kezdeményezett "új szakasz" idején, majd a Szovjetunió Kommunista Pártjának (SZKP) XX. kongresszusa hatására 1956 folyamán, végül az SZKP XXII. kongresszusa után 1961-től kezdve.

Bene Krisztián kötetének célja kettős: egyrészről főként francia és német levéltári forrásokra és a legfrissebb szakirodalomra alapozva igyekszik objektív és átfogó képet szolgáltatni az 1940 és 1943 között fennálló Szabad Francia Erők szervezetének létrehozásáról, tevékenységéről és annak jelentőségéről. Az Olvasó mindezt a második világháborús Franciaország történetébe ágyazva ismerheti meg.

The letters of the Hungarian nobleman Boldizsár Batthyány (1542–1590) included in this selection provide snippets of everyday life in the southeastern territories of the Habsburg Monarchy. Batthyány was a Protestant landlord, an owner of mines, a friend and patron of the botanist Clusius, a successful military leader, a reader of Paracelsian works and a passionate alchemist.

A második világháború során a kontinentális Európa társadalmai – így Magyarország is – rendszerint több megszállást és politikai rezsimváltást éltek meg, s a hadseregek működésénél sokszor több borzalmat, tragédiát okoztak a különféle megszállási vagy állami politikák. Az állami kontrol alá helyezett hadigazdaság konjunktúrája és a politikai hatalomnak a mindennapokat átható kiterjedése mélyreható átalakulásokat indított el a társadalmakban már a háború kezdetétől, amelyek a háborún túlnyúló ...

A főleg magyarországi németek által lakott Pusztavámon 1944. október 16-án a falu határában több mint 200 zsidó munkaszolgálatost gyilkoltak meg. A tragédia felderítése és a tömeggyilkosság emlékezete a mai napig vitatott és manipulált. Az esemény transznacionális jellege és a tömeggyilkossággal több országban foglalkozó intézmények tisztázatlan státusza mind ez idáig megnehezítették a történettudományos feldolgozást.

1986. április 26-án történt az atomenergia felhasználásának mindezidáig legsúlyosabb baleseteinek egyike. Az akkori Szovjetunión belül az ukrán-belorusz határon álló erőműben bekövetkezett szerencsétlenség nemcsak környezetvédelmi, de világpolitikai szempontból is kiemelkedő jelentőségű eseménye volt a hidegháború utolsó éveinek. A baleset Európa-szerte komoly - bár máig vitatott mértékű - egészségügyi veszélyhelyzetet teremtett, de a késő kádári korszak amúgy is ellentmondásos tájékoztatáspo...

Aki ma Hortobágyra téved, már nem ismer rá az egykori 12 zárt tábor helyszíneire. Eltűntek az épületek, az egykori ősgyepre telepített rizs- és gyapotföldek, és a több kilométer hosszan kiásatott öntözőcsatorna-rendszerek nyomai is csak alig fellelhetők. Az 1950-es években szovjet mintára meghonosított irreális hasznosítási tervek helyett mára a természet visszavette jogait a Hortobágyon, legelők és védett erdők jellemzik a tájat.