Részletek
A sztálinista rendszertől való fokozatos eltávolodás, azaz a desztalinizáció Kelet-Közép-Európa minden államát komoly kihívás elé állította. E folyamat három fázisban zajlott a térségben: elsőként 1953-ban a szovjetek által kezdeményezett "új szakasz" idején, majd a Szovjetunió Kommunista Pártjának (SZKP) XX. kongresszusa hatására 1956 folyamán, végül az SZKP XXII. kongresszusa után 1961-től kezdve. A jelen kötet zömmel a második hullám eseményeit vizsgálja Magyarország és Csehszlovákia esetében, olyan kérdésekre keresve a választ, hogy miért torkolltak a reformok forradalomba Magyarországon, és milyen okokból nem került sor erre északi szomszédunkban. A két országban sok tekintetben hasonló folyamatok zajlottak le: a XX. kongresszus után felülről indított reformok kezdődtek, amelyek elindították vagy megerősítették a társadalmi mozgalmakat. Ezen alulról jövő kezdeményezéseket (diák- vagy értelmiségi mozgalmakat) ugyanakkor a pártvezetés nem nézte jó szemmel, és igyekezett fellépni velük szemben.
Bencsik Péter történész, PhD. A Szegedi Tudományegyetem Jelenkortörténeti Tanszékének habilitált egyetemi docense, illetve az MTA–SZTE–ELTE Globalizációtörténeti Kutatócsoport tudományos főmunkatársa. Főbb kutatási területei: Magyarország és Csehszlovákia története 1945 után, illetve a 20. századi határrezsimek és territorializálódás kérdései Kelet-Közép-Európában. Legújabb kötetei: Csehszlovákia története dokumentumokban (2016); Kelet és Nyugat között. Államhatárok, úti okmányok, határátlépés Magyarországon és Csehszlovákiában, 1945–1989 (2019); Demarkációs vonaltól államhatárig. A határ menti társadalom és konfliktusai az 1920-as években (2022); Border Regimes in Twentieth Century Europe (2022).
