Újkor (18–19. század)

A nőnevelés történetének 19. és 20. századi epizódjait mutatja be a Kéri Katalin köré szerveződött több mint 10 éves múltra visszatekintő Pécsi Nőtörténeti Műhely tanulmánykötete. A neveléstörténeti kutatások nőtörténeti áttekintése, a középiskolai koedukáció és a nők pályaválasztásának problémái, a nők kereskedelmi és ipari szakképzése, a tanítónők életmódját megvilágító öltözködési szokások, a New York-i Schwimmer Rózsa-hagyaték és a 19. századi női naplók oktatástörténeti aspektusai, az 18...

A most napvilágot látott kötet jelentősége elsősorban abban áll, hogy a korábbiakban nem jelent meg olyan tudományos-ismeretterjesztő munka, amely a női nem pécsi képviselőit állította vizsgálódásainak középpontjába. A szerző célkitűzése éppen ezért az volt, hogy emléket állítson azoknak a – sok esetben méltánytalanul elfeledett – hölgyeknek, akiknek élete számos szállal kötődik a mecsekaljai település történetéhez, s ezáltal beemelje őket a város történeti emlékezetébe....

Magyarországnak immár legalább két évszázados célja, hogy az életminőség, a gazdasági-ipari, társadalmi és kulturális fejlettség tekintetében felzárkózzon Nyugat-Európa államaihoz. E mellett mindig fontos törekvés volt, hogy a reformkorban meginduló modernizációs folya-matok kontrollját minél előbb a magyar nemzetállam vehesse saját kezébe. Ennek előfeltétele volt a magyar politikai elit másik alapvető, az egész 19. századot meghatározó célkitűzése, hogy Európa etnikailag leginkább heterogén ...

Az utóbbi közel másfél évben sajnálatos módon jelentősen megnőtt az érdeklődés a különböző fertőző betegségek iránt, amelyben természetesen központi szerepet játszik a COVID-19 új típusú koronavírus-járvány. Az emberiség történetének pusztító világjárványai komoly fejtörést okoztak a mindenkori orvostudománynak, de a gyorsan terjedő fertőzések elleni védekezés a kisebb-nagyobb közösségeket is jelentős kihívás elé állította.

Szaglál a finánc mint az agár, "Rosszabb a fináncnál" - Ezen régi magyar szólások nem túl pozitív fényben tüntetik fel a korabelipénzügyőröket és azok munkáját. A kötet arra tesz kísérletet, hogy lerombolja ezeket a sztereotípiákat. A benne olvasható, különbözőtörténelmi korokon átívelő tanulmányok főszereplői - többek között Munkácsy Emil, Arday Ignác, Bittermann Béla, Kerékffy Gilbert - jelespénzügyőrök, vagy olyan történelmi személyiségek - mint Nekcsei Demeter, Széll Kálmán vagy Bezerédj ...

A fővárosi hírlapírók hatvan-hetven főnyi társasága 1867. március végén, a márküszöbön álló sikeres kiegyezés lelkes napjaiban "az ujra felvirradt sajtószabadságot"ünnepelte a Frohner Szállóban egy szombat esti "journalista lakomával". Ahogy a kornépszerű élclapja, a Bolond Miska írta, "cenzura-tort" ültek. Úgy tűnt, a sajtószabadsága közös ügyekről folytatott ádáz politikai viták közepette valódi nemzeti közös ügykéntegyesíti a sajtó munkásait: szerzőket, szerkesztőket, kiadókat, nyomdászoka...

Az Árkádia Kiskönyvtár az online megjelenő Árkádia folyóirat kézbe vehető és lapozható formája. A tematikus sorozat összeállítását praktikus szempontok vezérelték. A közérthető és rövid tanulmányok a középiskolai tananyag meghatározó témaköreit mutatják be naprakész, a történettudomány újabb eredményeit megjelenítő tudást közvetítve.

A könyv a kaszinók magyarországi történetének átfogó bemutatására vállalkozik, amelyben a kaszinómozgalom meglepő sokfélesége rajzolódik ki az olvasó előtt. A kötet első része országos kitekintéssel az 1827-től 1945-ig terjedő időszak kaszinómozgalmát és az egyesülettípus felszámolásának történetét mutatja be, míg a második részben huszonöt fővárosi kaszinó története tárul az olvasó elé, kaszinó-típusonként egy-egy fejezetbe rendezve.

A 18. század közepén bekövetkezett társadalmi és gazdasági változások arra indították a parasztságot, hogy válaszokat keressen és kapjon az okokról, és lépéseket tegyen a korábbi állapotok visszaállítására. Kommunikációs és jogorvoslati lehetőségeik azonban beszűkültek. A fokozódó terhek, a jogtalanság érzése, a változások mértéke, a bizonytalanság, valamint azok a hírek, hogy a jobbágykérdést az uralkodó kezelni kívánja, együttesen indították el azokat elégedetlenségeket, amelyek viszonylag ...

XIV. Lajos és Nagy Péter cár, Sobieski János és Napóleon, Cromwell és Washington világát idézi fel ez a könyv: az emberiség történelmének azt a szakaszát, amely a vesztfáliai békekötéssel kezdődött és a waterlooi csatával ért véget. A szerző arra törekedett, hogy a szakirodalom legmodernebb eredményei alapján mutasson be olvasóinak olyan gyakran emlegetett, de nem eléggé ismert világtörténelmi folyamatokat, mint az abszolút monarchia megszilárdulása, a felvilágosodás terjedése, valamint az an...

A kötet, amelyet kezében tart a Tisztelt Olvasó, egy három évtizede indult program végeredményének negyedikként megjelenő darabja. Ezúttal nem követtük a kronológiai sorrendet – a török kort tárgyaló III. kötet után a város dualizmus kori fejlődését bemutató VI. részt adjuk közre.

A kötet a magyar történelem két évszázadát, a szatmári békétől az első világháború kitöréséig tartó időszakot foglalja össze. Mint ahogy a kötet címéből is kiderül, a szerző egységes korszakként, a hagyományos rendi politikai, társadalmi, gazdasági struktúrákat lebontó és a modern, polgári Magyarország alapjait lefektető reformkorszakként látja és láttatja a 18–19. századot.