Kora újkor (16–17. század)

Székely, avagy Dózsa György 1514-ben „15 perc hírnév”-re tett szert. A szerző az 1514-ben, az oszmánok ellen hirdetett keresztes hadjárat során lázadássá fajuló események vezéralakjáról az utóbbi 150 évben kialakult képet vizsgálja és változását (illetve változatlanságát) mutatja be.

Az utóbbi közel másfél évben sajnálatos módon jelentősen megnőtt az érdeklődés a különböző fertőző betegségek iránt, amelyben természetesen központi szerepet játszik a COVID-19 új típusú koronavírus-járvány. Az emberiség történetének pusztító világjárványai komoly fejtörést okoztak a mindenkori orvostudománynak, de a gyorsan terjedő fertőzések elleni védekezés a kisebb-nagyobb közösségeket is jelentős kihívás elé állította.

Az Árkádia Kiskönyvtár történelmi sorozatának harmadik kötetében közölt írások a kora újkori Európa történetének hagyományos politika- és eseménytörténeti megközelítése mellett figyelmet fordítanak a korszak eszmetörténeti, társadalomtörténeti és államelméleti kérdéseinek tárgyalására is, hozzásegítve az olvasót a történelmi folyamatok mozgatórugóinak mélyebb megértéséhez.

Raimondo Montecuccoli (1609–1680) herceg és birodalmi gróf, tábornagy, az Udvari Haditanács elnöke, a tüzérség és az erődítmények szakértője, Győr kormányzója, a lovasezred ezredese, a Titkos Tanács elnöke, az Aranygyapjas rend kitüntetettje nem egyszerűen katona volt. Az itáliai gróf ugyanis széles látókörű és képzettségű, humanista műveltséggel rendelkező gondolkodóként olvasmányaiból szerzett ismereteit katonai gyakorlattal ötvözte, ennek nyomán hadi írói tevékenysége – Zrínyi Miklóséhoz h...

A Magyar Királyság a 16. század első évtizedeiben számos megpróbáltatáson ment keresztül. Megtámadta a kor legerősebb birodalma, hadserege 1526-ban csatát vesztett, királya elesett, belháború sújtotta, fővárosát 1541-ben elfoglalták és mindezek következtében politikailag három (néha négy) részre szakadt. A kötetben olvasható tanulmányokból kiderül, hogy a különböző területek között számos kapcsolat megmaradt, aminek köszönhetően a királyság különvált egységei továbbra is Európa szerves részei...

XIV. Lajos és Nagy Péter cár, Sobieski János és Napóleon, Cromwell és Washington világát idézi fel ez a könyv: az emberiség történelmének azt a szakaszát, amely a vesztfáliai békekötéssel kezdődött és a waterlooi csatával ért véget. A szerző arra törekedett, hogy a szakirodalom legmodernebb eredményei alapján mutasson be olvasóinak olyan gyakran emlegetett, de nem eléggé ismert világtörténelmi folyamatokat, mint az abszolút monarchia megszilárdulása, a felvilágosodás terjedése, valamint az an...

Brodarics István 1480 körül született Szlavóniában, kisnemesi családban. Iskolázottságának, nyelvtudásának és jól megválasztott párfogóinak köszönhetően fényes karriert futott be, melynek során a korabeli Európa szinte valamennyi uralkodójával, fontosabb politikusával és jelentősebb tudósával, művészével megismerkedett. 1539-ben a magyar főpapi elit tagjaként, váci püspökként érte a halál. Nemcsak az életpálya rendkívüli, de az a hat évtized is, amely Brodarics születése és halála között elte...

Talán épp azért nem váltam igazán professzionista történésszé, mert a történelemből végső soron minden érdekelt. Nem szeretek hosszabb ideig egy témánál vagy időszaknál lehorgonyozni, mert megöl a kíváncsiság, hogy mi történt más korszakokban és a történeti élet más területein. Tulajdonképpen elsősorban nem is az érdekel, hogy mi történt, hanem az, hogyan történt. Az is érdekelne, hogy miért történt az, ami történt, de ezt – nézetem szerint – sohasem fogjuk megtudni. Az egész történelem érdek...

Várday Pál a mohácsi csata utáni zavaros időszakban jutott fel a magyar politikai vezetés csúcsára, az esztergomi érsek (1526–1549) és királyi helytartó (1542–1549) a kora legbefolyásosabb emberei közé tartozott. Ennek ellenére egészen mostanáig alig tudtunk róla valamit, családi háttere, felemelkedésének körülményei, személyisége rejtve maradt az utókor elől. Az életrajzot elolvasva azonban választ kaphatunk ezekre a kérdésekre.

Fráter György kora és személyes története évszázadok óta foglalkoztatja a történészeket és a szépírókat egyaránt. A zsoldos katonából pálos szerzetessé, majd I. János mellett a legnagyobb befolyással bíró első tanácsossá lett Fehér Barát – ahogyan a korban nevezték – biztos kézzel szőtte a nagyhatalmi politika szálait...

Savoyai Eugén herceg (ahogy a német nyelvterületen általánosan ismert: Prinz Eugen) vitathatatlanul a 17–18. század európai történetének egyik kiemelkedő alakja. Hadvezérként sikerrel harcolt a Habsburgok két ősi ellensége, az Oszmán Birodalom és a Francia Királyság ellen is, részt vett a magyarországi törökellenes felszabadító háborúban, és a Rajna-menti, a németalföldi, illetve az itáliai fronton is letette névjegyét győztesen megvívott csatáival, sikeres várostromaival. ...

A metaforák használata az államra elsősorban azzal a problémával van kapcsolatban, amit már Kant megfogalmazott, nevezetesen, hogy az emberi érzékelés által nem megragadható jelenségről van szó, ezért az államot csak szimbolikusan lehet elképzelni. Valóban, az állam fizikailag nem érzékelhető az alattvalók/állampolgárok számára, azaz nem látható, nem tapintható. Ahogy Michael Walzer plasztikusan megfogalmazta: Az állam láthatatlan. Meg kell személyesíteni, mielőtt láthatóvá válik, szimbolizál...