20. század

A kötet annak a Délvidéknek a históriájáról szól, amelynek lakói 1918 és 1944 között háromszor éltek át impériumváltozást. A tanulmányok jó része a mindekori hatalmat gyakorlók gőgjéről, a „másik” démonizálásáról, közösségi emlékezetének, etnikai tudatának, tárgyi, szellemi kultúrájának elpusztításáról, egymás megalázásáról, sőt legyilkolásáról szól. A kisebbségtörténet azonban nem pusztán hanyatlástörténet.

A nőnevelés történetének 19. és 20. századi epizódjait mutatja be a Kéri Katalin köré szerveződött több mint 10 éves múltra visszatekintő Pécsi Nőtörténeti Műhely tanulmánykötete. A neveléstörténeti kutatások nőtörténeti áttekintése, a középiskolai koedukáció és a nők pályaválasztásának problémái, a nők kereskedelmi és ipari szakképzése, a tanítónők életmódját megvilágító öltözködési szokások, a New York-i Schwimmer Rózsa-hagyaték és a 19. századi női naplók oktatástörténeti aspektusai, az 18...

Nagyon sok könyv született már a nemzetiszocialisták hatalomban eltöltött éveiről, a rendszerről és az ideológiáról, mégis keveset értettünk meg abból, hogy mi motiválta Hitlert és követőit céljaik fanatikus véghezvitelében. A szokásos történészi gyakorlattól eltérően jelen kötet nem a náci rendszer működését és a politikai motivációkat elemzi, hanem azokat a lélektani folyamatokat, amelyek a történeti kutatásban eddig kevésbé kaptak figyelmet.

Az egykori acélgyári kolóniákon lakók közös identitástudattal rendelkező, jól meghatározható lokális közösségei már a rendszerváltás előtt bomlásnak indultak, a rendszerváltás után pedig felgyorsult e városrészek, az egykori bányász- és munkáskolóniák pusztulása. Túlélni és megmaradni – e két lételem lett aktuális kérdés a rohamosan csökkenő létszámú, elmaradott régiókban. Már nem a munkaalapú normatív gondolkodás és viselkedéskultúra a jellemző, sokkal inkább a létfenntartás kényszere diktál...

A könyv, melyet az Olvasó a kezében tart, a szerzőnek az elmúlt néhány évben, döntően a 2010 után megjelent írásait adja közre. Az ilyen együttes újraközlés érdekes tanulságokkal járhat, mert a kutató-történész munkájának normális esetben nem látható dimenzióit tárja fel. A sokfelé, itthon és külföldön megjelent írások önmagukban csak a konkrét témáról adnak információkat.

A most napvilágot látott kötet jelentősége elsősorban abban áll, hogy a korábbiakban nem jelent meg olyan tudományos-ismeretterjesztő munka, amely a női nem pécsi képviselőit állította vizsgálódásainak középpontjába. A szerző célkitűzése éppen ezért az volt, hogy emléket állítson azoknak a – sok esetben méltánytalanul elfeledett – hölgyeknek, akiknek élete számos szállal kötődik a mecsekaljai település történetéhez, s ezáltal beemelje őket a város történeti emlékezetébe....

Potoczky Mária 1922-ben arisztokrata családban született. Első férjét, Jándy Géza volt horthysta századost, valamint bátyját és apósát az 1950-es évek elején Rákosiék letartóztatták és bebörtönözték, édesanyját internálótáborba zárták. 1948-ban Mária aki különváltan élt férjétől Nógrádi Sándor tábornoknak, a HM politikai főcsoportfőnökének lett a szeretője.

Az Árkádia Kiskönyvtár történelmi sorozatának második kötete a 20. századi magyar történelemre fókuszál. Az írásokban a történelem folyamat-jellege a politikatörténeti cezúrákon átívelő társadalmi és gazdasági változások bemutatásával tárul fel, a releváns történeti értékelést elősegítő új fogalomkészlet segítségével és szintetizáló jelleggel...

"Gyermekeinknek meg nem felelő veszélyes játék a lapdarugás, mely - meglehet, hogy ahidegvérű angolok temperamentumának felelevenítéséhez alkalmas eszköznek bizonyult,de - semmikép sem alkalmas arra, hogy elevenebb és hevesebb vérmérsékletű magyargyermekeink szórakoztatására egészségük és épségük komoly veszélyeztetése nélkülszolgáljon" - aggódott egy budapesti városatya 1900-ban.

A kötetben az 1956-os magyar forradalomnak az ukrán társadalomra 1956–1959 között gyakorolt közvetlen és elhúzódó hatásáról adunk közre levéltári dokumentumokat. Olyan különleges, illetve operatív jelentéseket, feljegyzéseket közlünk, amelyek rávilágítanak a forradalmi események széles körű visszhangjára a kulturális és tudományos közegben, az egyetemi hallgatók – többek között a külföldi vendéghallgatók –, továbbá a munkások körében.

A második világháborút követő években szerte Európában tudták és beszélték, hogy a lassan magára találó demokratikus Ausztria a fokozatosan egymással szembekerülő szövetségesek titkosszolgálatainak bázisa, hírszerzők és kémelhárítók találkahelye, az ügynökök utánpótlásának forrása. A magyarországi menekültek hatalmas tömege, összetétele számos lehetőséget biztosított a hírszerzői hálózatok kiépítéséhez mindkét oldalon.

A munkásság helyzete alapjaiban változott meg Magyarországon az 1980-as évek végétől kezdődően az állami tulajdon lebontása, privatizációja, egyes ipari ágazatok elsorvasztása, nagy múltú üzemek bezárása, felszámolása következtében. Valuch Tibor már 2001-ben megfogalmazta, hogy „Az átrendeződés hatására a városi munkásság társadalmi súlya folyamatosan mérséklődött, a transzformációs krízishelyzet vesztesei közé tartoztak a szocialista korszakban túlfejlesztett nehézipari szektor, ezen belül a...