Életrajzok

Potoczky Mária 1922-ben arisztokrata családban született. Első férjét, Jándy Géza volt horthysta századost, valamint bátyját és apósát az 1950-es évek elején Rákosiék letartóztatták és bebörtönözték, édesanyját internálótáborba zárták. 1948-ban Mária aki különváltan élt férjétől Nógrádi Sándor tábornoknak, a HM politikai főcsoportfőnökének lett a szeretője.

Székely, avagy Dózsa György 1514-ben „15 perc hírnév”-re tett szert. A szerző az 1514-ben, az oszmánok ellen hirdetett keresztes hadjárat során lázadássá fajuló események vezéralakjáról az utóbbi 150 évben kialakult képet vizsgálja és változását (illetve változatlanságát) mutatja be.

Vitéz lévai Borbély-Maczky Emil a két világháború közötti magyar politikai élet egyik jellegzetes, ám jórészt elfeledett, a történeti irodalomban is keveset idézett alakja. Ennek fő oka talán arra vezethető vissza, hogy országos közéleti szerepvállalásának jelentősége elsősorban nem képviselőházi tevékenységében realizálódott...

Kálmán (1208-1241), II. András király másodszülött fia, IV. Béla öccse, Halics királya és egész Szlavónia hercege talán nem a legismertebb tagja az első magyar uralkodó-dinasztiának, de úgy véljük, érdemes alaposabban megismerni őt. Különösen, mivel egy olyan személyiségről van szó, aki életének különböző epizódjai miatt egyaránt figyelemre méltó a magyar mellett a szlovák, a lengyel, az ukrán, a horvát és a bosnyák történelem iránt érdeklődő közönség számára is....

A kötet az 1990. december 20. és 1992. február 29. között a kormányban a titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter tisztségét betöltő Gálszécsy Andrással Várkonyi Benedek által 2016–2017-ben készített életinterjút tartalmazza. Az interjúkötet hat fejezetben tárgyalja az életút legfontosabb helyszíneit és állomásait.

Brodarics István 1480 körül született Szlavóniában, kisnemesi családban. Iskolázottságának, nyelvtudásának és jól megválasztott párfogóinak köszönhetően fényes karriert futott be, melynek során a korabeli Európa szinte valamennyi uralkodójával, fontosabb politikusával és jelentősebb tudósával, művészével megismerkedett. 1539-ben a magyar főpapi elit tagjaként, váci püspökként érte a halál. Nemcsak az életpálya rendkívüli, de az a hat évtized is, amely Brodarics születése és halála között elte...

Ha Darányi Kálmán miniszterelnökre terelődik a szó, a korszakot ismerők is jobbára csak a győri programot, az első zsidótörvény előkészítését vagy a nyilasokkal való egyezkedését tudják felidézni. Hogyan lehetett Magyarország miniszterelnöke a korszak egyik legszürkébb, csak végrehajtó szerepre hivatott politikusa? Egy ilyen színtelen személyiség minként és milyen irányban befolyásol(hat)ta az ország politikai életét?...

A kötet, amelyet az Olvasó a kezében tart, két egymással szorosan összefüggő részből áll. Egyrészt hagyományos értelemben vett politikai pályarajz, ami Darányi Kálmán kormányfő (1886-1939) életútjának egy-egy periódusát kronologikusan, illetve az egymással párhuzamosan futó eseményeket tematikus csoportokba rendezve elemzi a családi háttértől és az ifjúkortól, a hivatali ranglétra különböző állomásain át egészen haláláig. Külön figyelmet kapnak az életút egyes szakaszaira eső történelmi, társ...

Két és fél évtizede annak, hogy Almási Tibor és Koszta László jóvoltából megszületett az első részletes életrajz Báncsa Istvánról, az első magyar származású bíborosról. A régebbi munkák is kiemelték annak jelentőségét, hogy Báncsa a magyar egyháziak közül elsőként kapott helyet a legmagasabb szintű egyházkormányzatban, ám nem taglalták igazán részletesen a pályafutását. Erre elsőként 1991-ben a két kiváló szegedi medievista vállalkozott, és jóllehet írásuk alcímében életrajzi vázlatként jelle...

Várday Pál a mohácsi csata utáni zavaros időszakban jutott fel a magyar politikai vezetés csúcsára, az esztergomi érsek (1526–1549) és királyi helytartó (1542–1549) a kora legbefolyásosabb emberei közé tartozott. Ennek ellenére egészen mostanáig alig tudtunk róla valamit, családi háttere, felemelkedésének körülményei, személyisége rejtve maradt az utókor elől. Az életrajzot elolvasva azonban választ kaphatunk ezekre a kérdésekre.

Aidinger János, Majorossy Imre, Nendtvich Andor, Makay István Pécs történetének olyan nagy formátumú vezetői voltak, akiknek egyénisége és képességei közel hét évtizeden keresztül alapvetően meghatározták a város működését, fejlődését, s jelentősen hozzájárultak Pécs mai arculatának kialakításához is. Családi hagyományaik és kötődéseik, neveltetésük, iskoláik, a hivatali ranglétrán való, kizárólag a tehetségen és a szorgalmon alapuló előmenetelük, városvezetőként képviselt értékrendjük és a b...

Fráter György kora és személyes története évszázadok óta foglalkoztatja a történészeket és a szépírókat egyaránt. A zsoldos katonából pálos szerzetessé, majd I. János mellett a legnagyobb befolyással bíró első tanácsossá lett Fehér Barát – ahogyan a korban nevezték – biztos kézzel szőtte a nagyhatalmi politika szálait...