Társadalomtörténet

Az egykori acélgyári kolóniákon lakók közös identitástudattal rendelkező, jól meghatározható lokális közösségei már a rendszerváltás előtt bomlásnak indultak, a rendszerváltás után pedig felgyorsult e városrészek, az egykori bányász- és munkáskolóniák pusztulása. Túlélni és megmaradni – e két lételem lett aktuális kérdés a rohamosan csökkenő létszámú, elmaradott régiókban. Már nem a munkaalapú normatív gondolkodás és viselkedéskultúra a jellemző, sokkal inkább a létfenntartás kényszere diktál...

A munkásság helyzete alapjaiban változott meg Magyarországon az 1980-as évek végétől kezdődően az állami tulajdon lebontása, privatizációja, egyes ipari ágazatok elsorvasztása, nagy múltú üzemek bezárása, felszámolása következtében. Valuch Tibor már 2001-ben megfogalmazta, hogy „Az átrendeződés hatására a városi munkásság társadalmi súlya folyamatosan mérséklődött, a transzformációs krízishelyzet vesztesei közé tartoztak a szocialista korszakban túlfejlesztett nehézipari szektor, ezen belül a...

A börtön több ezer éves intézmény, már a legrégebbi írott emlékek is tanúskodnak alkalmazásáról, mint a bűncselekmények büntetés-végrehajtási eszközéről. Az elmúlt évszázadok során különösen a büntetések 18. századhoz köthető humanizálódása után a szabadságvesztés-büntetés végrehajtásával kapcsolatos ismeretek, tapasztalatok hatalmassá duzzadtak, s kialakult a börtönügy mint tudomány, illetve nem mellékesen a büntetés-végrehajtási szakma.

A második világháború során a kontinentális Európa társadalmai – így Magyarország is – rendszerint több megszállást és politikai rezsimváltást éltek meg, s a hadseregek működésénél sokszor több borzalmat, tragédiát okoztak a különféle megszállási vagy állami politikák. Az állami kontrol alá helyezett hadigazdaság konjunktúrája és a politikai hatalomnak a mindennapokat átható kiterjedése mélyreható átalakulásokat indított el a társadalmakban már a háború kezdetétől, amelyek a háborún túlnyúló ...

E könyv elsőként nyújt részletes, monografikus igényű áttekintést a magyarországi államszocializmus időszakában tapasztalható nem hivatalos, cenzúrázatlan szövegprodukció - vagyis a szamizdat - jelenségéről. A monográfia szamizdatkiadványok, állambiztonsági dokumentumok és más levéltári források, valamint visszaemlékezések és interjúk alapján dolgozza fel a vallási közösségek, az autonóm irodalmi hálózatok, az underground művészeti és a disszidens értelmiségi körök szamizdattevékenységének tö...

A könyv a kaszinók magyarországi történetének átfogó bemutatására vállalkozik, amelyben a kaszinómozgalom meglepő sokfélesége rajzolódik ki az olvasó előtt. A kötet első része országos kitekintéssel az 1827-től 1945-ig terjedő időszak kaszinómozgalmát és az egyesülettípus felszámolásának történetét mutatja be, míg a második részben huszonöt fővárosi kaszinó története tárul az olvasó elé, kaszinó-típusonként egy-egy fejezetbe rendezve.

1950. július 28-án minden kártérítés nélkül állami tulajdonba vették Magyarországon a gyógyszertárakat. Az egy nap alatt végrehajtott államosítást – teljes joggal – napjainkig gyásznapként tartják számon a hazai gyógyszerészek. Kevéssé közismert azonban, hogy a magántulajdon felszámolása korántsem egy nap alatt ment végbe, hanem egy több mint tízéves folyamat végső állomása volt.

A kötet az MTA IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya, a Rézler Gyula Alapítvány és a Társadalomtudományi KutatóközpontPolitikatudományi Intézete "Rézler Gyula tudományos öröksége: A munkások, a foglalkoztatottak helyzete a modern kori Magyarországon ésaz alternatív vitarendezés" címmel 2020. november 25-én rendezett tudományos konferencián elhangzott előadások szerkesztett változataittartalmazza.

Honnan jövünk, hol vagyunk most? Mi történt Magyarországon az emberekkel, hogyan változtak meg a magyar társadalmi viszonyok az elmúlt évtizedekben? Hogyan éltük át, hogyan éltük meg azt a korábban elképzelhetetlen társadalmi és gazdasági átalakulást, aminek lehetőségét az európai változások részeként az 1989/1990-es rendszerváltás teremtette meg? Ki volt, maradt, lett szegény és miért?

Mindennek van történelme, mindenkinek van története, s mindaz, amit megélünk életünk során, valamilyen módon a történelem részévé válik. Nyilván nem feltétlenül a világot alapvetően átformáló nagy történeti változás része az, ami az egyes emberrel az életében történik, ám a mindennapi élet eseményei, döntései is befolyásolják a "nagy" történelmet, a civilizáció változásait, legalább lokális szinten. S ezeknek a személyes történelmeknek az elemzése és értelmezése nélkülözhetetlen a történelmi ...