Társadalomtörténet

Az egykori acélgyári kolóniákon lakók közös identitástudattal rendelkező, jól meghatározható lokális közösségei már a rendszerváltás előtt bomlásnak indultak, a rendszerváltás után pedig felgyorsult e városrészek, az egykori bányász- és munkáskolóniák pusztulása. Túlélni és megmaradni – e két lételem lett aktuális kérdés a rohamosan csökkenő létszámú, elmaradott régiókban. Már nem a munkaalapú normatív gondolkodás és viselkedéskultúra a jellemző, sokkal inkább a létfenntartás kényszere diktál...

A munkásság helyzete alapjaiban változott meg Magyarországon az 1980-as évek végétől kezdődően az állami tulajdon lebontása, privatizációja, egyes ipari ágazatok elsorvasztása, nagy múltú üzemek bezárása, felszámolása következtében. Valuch Tibor már 2001-ben megfogalmazta, hogy „Az átrendeződés hatására a városi munkásság társadalmi súlya folyamatosan mérséklődött, a transzformációs krízishelyzet vesztesei közé tartoztak a szocialista korszakban túlfejlesztett nehézipari szektor, ezen belül a...

A börtön több ezer éves intézmény, már a legrégebbi írott emlékek is tanúskodnak alkalmazásáról, mint a bűncselekmények büntetés-végrehajtási eszközéről. Az elmúlt évszázadok során különösen a büntetések 18. századhoz köthető humanizálódása után a szabadságvesztés-büntetés végrehajtásával kapcsolatos ismeretek, tapasztalatok hatalmassá duzzadtak, s kialakult a börtönügy mint tudomány, illetve nem mellékesen a büntetés-végrehajtási szakma.

A második világháború során a kontinentális Európa társadalmai – így Magyarország is – rendszerint több megszállást és politikai rezsimváltást éltek meg, s a hadseregek működésénél sokszor több borzalmat, tragédiát okoztak a különféle megszállási vagy állami politikák. Az állami kontrol alá helyezett hadigazdaság konjunktúrája és a politikai hatalomnak a mindennapokat átható kiterjedése mélyreható átalakulásokat indított el a társadalmakban már a háború kezdetétől, amelyek a háborún túlnyúló ...

E könyv elsőként nyújt részletes, monografikus igényű áttekintést a magyarországi államszocializmus időszakában tapasztalható nem hivatalos, cenzúrázatlan szövegprodukció - vagyis a szamizdat - jelenségéről. A monográfia szamizdatkiadványok, állambiztonsági dokumentumok és más levéltári források, valamint visszaemlékezések és interjúk alapján dolgozza fel a vallási közösségek, az autonóm irodalmi hálózatok, az underground művészeti és a disszidens értelmiségi körök szamizdattevékenységének tö...

A könyv a kaszinók magyarországi történetének átfogó bemutatására vállalkozik, amelyben a kaszinómozgalom meglepő sokfélesége rajzolódik ki az olvasó előtt. A kötet első része országos kitekintéssel az 1827-től 1945-ig terjedő időszak kaszinómozgalmát és az egyesülettípus felszámolásának történetét mutatja be, míg a második részben huszonöt fővárosi kaszinó története tárul az olvasó elé, kaszinó-típusonként egy-egy fejezetbe rendezve.

1950. július 28-án minden kártérítés nélkül állami tulajdonba vették Magyarországon a gyógyszertárakat. Az egy nap alatt végrehajtott államosítást – teljes joggal – napjainkig gyásznapként tartják számon a hazai gyógyszerészek. Kevéssé közismert azonban, hogy a magántulajdon felszámolása korántsem egy nap alatt ment végbe, hanem egy több mint tízéves folyamat végső állomása volt.

Miért akart valaki ügyvéddé válni, mit gondoltak az ügyvédek saját társadalmi szerepükről? Mi képezte az ügyvédek szaktudását, kiket képviseltek és milyen gazdagok voltak? Mi jellemezte az ügyvédség és az állam kapcsolatát, hogyan működtek az ügyvédi testületek, mit kezdtek a rájuk ruházott autonómiával?

A kötet az MTA IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya, a Rézler Gyula Alapítvány és a Társadalomtudományi KutatóközpontPolitikatudományi Intézete "Rézler Gyula tudományos öröksége: A munkások, a foglalkoztatottak helyzete a modern kori Magyarországon ésaz alternatív vitarendezés" címmel 2020. november 25-én rendezett tudományos konferencián elhangzott előadások szerkesztett változataittartalmazza.

Honnan jövünk, hol vagyunk most? Mi történt Magyarországon az emberekkel, hogyan változtak meg a magyar társadalmi viszonyok az elmúlt évtizedekben? Hogyan éltük át, hogyan éltük meg azt a korábban elképzelhetetlen társadalmi és gazdasági átalakulást, aminek lehetőségét az európai változások részeként az 1989/1990-es rendszerváltás teremtette meg? Ki volt, maradt, lett szegény és miért?

Mindennek van történelme, mindenkinek van története, s mindaz, amit megélünk életünk során, valamilyen módon a történelem részévé válik. Nyilván nem feltétlenül a világot alapvetően átformáló nagy történeti változás része az, ami az egyes emberrel az életében történik, ám a mindennapi élet eseményei, döntései is befolyásolják a "nagy" történelmet, a civilizáció változásait, legalább lokális szinten. S ezeknek a személyes történelmeknek az elemzése és értelmezése nélkülözhetetlen a történelmi ...