Helytörténet

Az egykori acélgyári kolóniákon lakók közös identitástudattal rendelkező, jól meghatározható lokális közösségei már a rendszerváltás előtt bomlásnak indultak, a rendszerváltás után pedig felgyorsult e városrészek, az egykori bányász- és munkáskolóniák pusztulása. Túlélni és megmaradni – e két lételem lett aktuális kérdés a rohamosan csökkenő létszámú, elmaradott régiókban. Már nem a munkaalapú normatív gondolkodás és viselkedéskultúra a jellemző, sokkal inkább a létfenntartás kényszere diktál...

A most napvilágot látott kötet jelentősége elsősorban abban áll, hogy a korábbiakban nem jelent meg olyan tudományos-ismeretterjesztő munka, amely a női nem pécsi képviselőit állította vizsgálódásainak középpontjába. A szerző célkitűzése éppen ezért az volt, hogy emléket állítson azoknak a – sok esetben méltánytalanul elfeledett – hölgyeknek, akiknek élete számos szállal kötődik a mecsekaljai település történetéhez, s ezáltal beemelje őket a város történeti emlékezetébe....

Pécs több mint két évezredes múltra visszatekintő története régóta foglalkoztatja a kutatókat, ennek ellenére a város évezredeket átívelő morfológiai, topográfiai fejlődését bemutató összefoglaló munka mindezidáig még nem született. A Magyar Várostörténeti Atlasz program keretében néhány éve megkezdett kutatásoknak többek között éppen az a célja, hogy e hiátust megszüntessék. A Pécs Várostörténeti Atlasz e kutatásokra szervezett munkacsoportjának tagjai az eddig elvégzett kutatásaik eredménye...

A Pécs története II. A püspökség alapításától a török hódításig című kötet szerzői Font Márta szerkesztő és Vonyó József főszerkesztő irányításával arra vállalkoztak, hogy bemutassák Pécs és a város mai határain belül létezett, akkor még önálló települések középkori történetét. Az időhatárok jelzik, hogy a város és térsége történetének sarkpontjai eltérnek az ország egésze tekintetében elfogadott korszakhatároktól.

A mai magyar emlékezetpolitikai viták egy súlyponti témája a Horthy-korszak értékelése, és ezen belüli is az ország második világháborús szerepvállalása, valamint a "zsidókérdés" megoldása.
E kötet ez utóbbihoz kíván – jóllehet csupán helyi vonatkozású – de mégis országos érdeklődésre számot tartó adalékokkal szolgálni.

A kötet tárgya a román kori művészet kiemelkedő emléke, a pécsi Szent Péter székesegyház. A román kori építéstörténetét és kőfaragványait az 1970-es évek közepétől kutató Tóth Melinda (1939-2012) művészettörténész emlékének szentelt tanulmánykötet tizennégy írása régészeti, történeti és művészettörténeti szempontból vizsgálja a magyarországi romanika kronológiájának és stílustörténetének ezen fő emlékét.

A kötet, amelyet kezében tart a Tisztelt Olvasó, egy három évtizede indult program végeredményének negyedikként megjelenő darabja. Ezúttal nem követtük a kronológiai sorrendet – a török kort tárgyaló III. kötet után a város dualizmus kori fejlődését bemutató VI. részt adjuk közre.

Miért ez a cím? A szervezők/szerkesztők abból indultak ki, hogy az ember szűkebb hazájában (településén, illetve annak környezetében) fejti ki tevékenységét, itt van otthona, annak adottságai határozzák meg legközvetlenebbül életfeltételeit, lehetőségeit, és itt érik azok a szociális, szellemi, kulturális, politikai, érzelmi stb. hatások, melyek leginkább befolyásolják későbbi sorsát. Ezért az egyes emberek, illetve közösségek életének megismerésére leginkább a lokális történetek feltárása – ...

Aidinger János, Majorossy Imre, Nendtvich Andor, Makay István Pécs történetének olyan nagy formátumú vezetői voltak, akiknek egyénisége és képességei közel hét évtizeden keresztül alapvetően meghatározták a város működését, fejlődését, s jelentősen hozzájárultak Pécs mai arculatának kialakításához is. Családi hagyományaik és kötődéseik, neveltetésük, iskoláik, a hivatali ranglétrán való, kizárólag a tehetségen és a szorgalmon alapuló előmenetelük, városvezetőként képviselt értékrendjük és a b...

A helynév vagy földrajzi név valószínűleg egyidős a civilizációval. A legkorábbi időktől a megfigyelések és helyazonosítások tették lehetővé, hogy elődeink tájékozódni tudtak közvetlen környezetükben, majd távolabbi vidékeken is. A tájismeretek lassan-lassan helynevekben rögzültek, s ezt a tudást örökítették át az egymást követő nemzedékek.

Az elmúlt években, évtizedekben a város történetének vonatkozásában a forrásadottságoknak és a korszakkal foglalkozó kutatók nagy számának, az elvégzett kutatómunka eredményeinek köszönhetően Pécs polgárosodására vonatkozóan halmozódott fel a legtöbb ismeret. Ennek ellenére olykor megdöbbentően keveset tudunk Pécs korabeli történetének bizonyos aspektusairól, még egy olyan jól feldolgozott korszak esetében is, mint amilyen az Osztrák–Magyar Monarchia időszaka. ...

A kétezer éves múltra visszatekintő Pécsett az egyedülálló, unikális építmények és a több mint kétszáz műemlék ellenére kevés kiemelkedő, összművészeti enteriőr jött létre. Ráadásul a háborús pusztítások, természeti katasztrófák, a tulajdonos-és funkcióváltások, a szocialista rendszer irreális megoldásai, tolvajok, vandálok nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy kulturális örökségünknek ez a része mára nagyrészt megsemmisüljön.