Középkor

Nagy Lajos 1370-1382 között kormányozta Lengyelországot, és tizenkét éves uralma nem hagyott jó emléket a lengyel nemzeti emlékezetben. A legtöbb vád azért érte és éri a mai napig, hogy csak másodrangúnak tekintette lengyel koronáját, valamint hogy lányai trónöröklése érdekében aláásta a 14. században jól működő lengyel állam gazdasági alapjait, s így akaratlanul is a Lengyel Királyság kora-újkori hanyatlásának előidézőjévé vált.

Az Árpádok 11-12. századi trónviszályai iránt mindig is élénk érdeklődést mutatott a magyar történetírás. Az ország megosztása, a korona és kard kérdése, Salamon és a hercegek viszálya, valamint Könyves Kálmán és Álmos trónharcai még a szépirodalom művelőit és a forgatókönyvírókat is megihlették, és mély nyomot hagytak a nemzeti történeti emlékezetben.

A keresztény zarándoklatok az utóbbi évtizedekben ismét virágkorukat élik, különösen az El Camino, a Santiago de Compostelába vezető út áll a figyelem középpontjában. Népszerűségüket jelzi, hogy számos írót többek között a világszerte ismert Paulo Coelhot és filmrendezőt ihletett meg a több hetes utazás varázsa. Útikönyvek, prospektusok, valamint a világháló felületei is részletes és szakszerű tanácsokkal segítik a jövőbeli zarándokokat, praktikus tanácsokkal szolgálnak nemcsak a kegyhelyekke...

A Pécs története II. A püspökség alapításától a török hódításig című kötet szerzői Font Márta szerkesztő és Vonyó József főszerkesztő irányításával arra vállalkoztak, hogy bemutassák Pécs és a város mai határain belül létezett, akkor még önálló települések középkori történetét. Az időhatárok jelzik, hogy a város és térsége történetének sarkpontjai eltérnek az ország egésze tekintetében elfogadott korszakhatároktól.

Kálmán (1208-1241), II. András király másodszülött fia, IV. Béla öccse, Halics királya és egész Szlavónia hercege talán nem a legismertebb tagja az első magyar uralkodó-dinasztiának, de úgy véljük, érdemes alaposabban megismerni őt. Különösen, mivel egy olyan személyiségről van szó, aki életének különböző epizódjai miatt egyaránt figyelemre méltó a magyar mellett a szlovák, a lengyel, az ukrán, a horvát és a bosnyák történelem iránt érdeklődő közönség számára is....

Jelen kötet a szerző 2012 és 2017 között folyóiratokban és tematikus kötetekben megjelent írásait tartalmazza. A tanulmányok a 10. század vége és a 11. század közepe közötti időszakra, illetve a 13. század első kétharmadára fókuszálnak, s tematikusan négy fejezetre tagolódnak. Az első fejezetben a dinasztikus hagyományok kerülnek előtérbe, négy dinasztia (Árpádok, Piastok, Přemyslek és Rurikok) hatalomgyakorlásának összehasonlító vizsgálatával, illetve a Rurikok dinasztikus tradíciójának elem...

Az Árkádia Kiskönyvtár újabb kötetében hat tanulmány kapott helyet, amelyekből az Olvasó végigkövetheti a magyar történelmet Luxemburgi Zsigmondtól egészen a mohácsi csatáig. A magyar történettudomány az 1387–1526 közötti időszakot összefoglalóan késő középkornak nevezi, melyben olyan hosszú távon is jelentős események „léptek be” a Magyar Királyság történetébe, mint az oszmán fenyegetés, a rendiség, a humanizmus vagy éppen a reneszánsz...

A kötet a 3. század közepétől, a Római Birodalom válságától a 15. század végéig tárgyalja a középkor történetét. Azét a korét, amelyben a sajátos európai civilizáció megszületett és felnövekedett. Ekkor ment végbe az a sokoldalú fejlődés a társadalmi élet minden területén – a technikában, a gazdaságban, a társadalomszerveződésben, a politikai intézményekben és a tudományban –, amelynek eredményeképpen az újkorban Európa lett a világ vezető civilizációja....

Font Márta életútjának döntő része Pécs városához kötődik. Itt született, általános és középiskolai tanulmányait is itt végezte. Ezután közel másfél évtizedes szegedi kitérő következett. 1970–1975 között a József Attila Tudományegyetem történelem–orosz szakos hallgatója, majd később oktatója volt. 1983-ban tért vissza szülővárosába, s a Pécsett meginduló egyetemi tanárképzés egyik alapítója lett, az akkori Tanárképző Kar Történelem Tanszékén. 1995 óta a Középkori és Koraújkori Történeti Tansz...

Két és fél évtizede annak, hogy Almási Tibor és Koszta László jóvoltából megszületett az első részletes életrajz Báncsa Istvánról, az első magyar származású bíborosról. A régebbi munkák is kiemelték annak jelentőségét, hogy Báncsa a magyar egyháziak közül elsőként kapott helyet a legmagasabb szintű egyházkormányzatban, ám nem taglalták igazán részletesen a pályafutását. Erre elsőként 1991-ben a két kiváló szegedi medievista vállalkozott, és jóllehet írásuk alcímében életrajzi vázlatként jelle...

Vajon hány, a középkori Magyar Királyságban élt személyről mondhatjuk el biztosan, hogy rendszeresen járt a Szent Római Birodalomban, ott jelentékeny birtokokkal rendelkezett, bejáratos volt a német-római császár udvarába, Észak-Itáliában a franciák ellen hadakozott? Ha sok emberről nem is, a kötet hőséről, Kövendi Székely Jakabról ez bizton állítható. Valóban a Hunyadiakkal állt rokonságban Székely és ennek köszönhette, hogy Mátyás király felfigyelt rá, befolyásos tisztségekkel halmozta el? ...

Váradi Péter érsek Mátyás és II. Ulászló királyok udvarának fontos személyisége, korának Itáliában is elismert humanistája volt, nevét ma mégis szinte kizárólag a szűkebb szakma ismeri. Az 1450 körül született Váradi tehetségére a magyar humanizmus atyjának tartott Zrednai (Vitéz) János figyelt fel. A váradi káptalani iskola elvégzését követően a bolognai egyetemen tanult ifjú Mátyás udvarába került...