Agárdi Péternek, a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara professor emeritusának huszadik századi irodalom-, eszme- és művelődéstörténeti tanulmányaiból összeállított kötetét tartja kezében a Tisztelt Olvasó. Az írások az elmúlt 15 évben születtek, közülük a legterjedelmesebb itt jelenik meg először.
Miért fordítják újra és újra Csehov drámáit, és mi történik velük, amikor egy másik ország színházi és nyelvi közegébe kerülnek? Csikai Zsuzsa kötete erre a kérdésre az ír színház példáján keres választ. A könyv azt vizsgálja, hogyan szólaltak meg Csehov művei Írországban az 1980-as évektől napjainkig, s miként váltak az újrafordítások és adaptációk nem pusztán közvetítéssé, hanem önálló értelmezéssé is.
A kritika válságban van, a kritika „halott” – hangoztatják már jó pár éve a nyugati világban a művészeti élet szereplői. Mióta tart és miben áll ez a válság? Milyen érvényes kritikai beszéd- és értékelési módok vannak még forgalomban? Ezek honnan nyerik érvényüket és kik a befogadóik?
