Báthory Griseldis (1569–1590) alakja különleges helyet foglal el a 16. századi magyar és lengyel történelem metszéspontjában. Rövid és tragikus életútja egy nagyobb politikai terv részeként bontakozott ki: nagybátyja, Báthory István király dinasztikus elképzelései szerint Griseldis házassága Jan Zamoyskival, a Lengyel Királyság kancellárjával és hadvezérével egy új magyar–lengyel uralkodóház alapját jelenthette volna. A fiatal erdélyi főúrnő sorsa azonban másként alakult: háromszor lett várandós, ám gyermekei nem érték meg a felnőttkort, ő maga pedig huszonegy évesen meghalt. A kötet célja, hogy a 20. század eleji történetírás félig fiktív képei helyett a fennmaradt forrásokra – levelekre, kortársi beszámolókra, genealógiai és politikai dokumentumokra – támaszkodva rajzoljon meg egy hitelesebb portrét „a majdnem lengyel királynéról”. A könyv bemutatja Griseldis erdélyi gyökereit, a gyulafehérvári udvar mindennapjait, krakkói esküvőjét és lengyelországi életét. Külön fejezetek foglalkoznak vallási hovatartozásának kérdésével, levelezésével, valamint azzal, miként maradt fenn alakja a magyar és lengyel történeti emlékezetben. Ez a kötet nemcsak egy fiatalon elhunyt főúrnő sorsát követi nyomon, hanem bepillantást nyújt a kora újkori Erdély és Lengyelország politikai, társadalmi és kulturális világába is.
Máté Ágnes irodalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ munkatársa.
Főbb kutatási területei: az itáliai humanizmus magyarországi recepciója (14–16. század); a magyar–lengyel–olasz kapcsolatok története; Enea Silvio Piccolomini Historia de duobus amantibus című novellájának európai elterjedése, fordításelmélet.
