Báthory Griseldis (1569–1590) alakja különleges helyet foglal el a 16. századi magyar és lengyel történelem metszéspontjában. Rövid és tragikus életútja egy nagyobb politikai terv részeként bontakozott ki: nagybátyja, Báthory István király dinasztikus elképzelései szerint Griseldis házassága Jan Zamoyskival, a Lengyel Királyság kancellárjával és hadvezérével egy új magyar–lengyel uralkodóház alapját jelenthette volna.

A Pannonia két arca című könyv a 20. század első felének pécsi irodalmi műveltségét tárgyalja, olyan írók életművével foglalkozik, mint Fülep Lajos, Várkonyi Nándor vagy Kodolányi János, akik a magyar irodalom kiemelkedő szerzői...

Szövegét bevezető tanulmánnyal és jegyzetekkel közzéteszi: Serf András

Nagy Lajos naplója nem folyamatos önéletírás, hanem hosszú időn át keletkezett, hézagos, mégis rendkívüli erejű feljegyzéssor. Az Olvasó nem szabályosan vezetett naplókönyvet tart a kezében, hanem töredékekből, megszakadásokból, újrakezdésekből összeálló szövegfolyamot. Korai darabjai 1927-ből és 1939-ből maradtak fenn, súlypontja azonban az 1940 és 1954 közötti évekre esik. Ez a töredékesség, a hiányok, az elhallgatások, a félbeszakadó mondatok is hozzátartoznak ahhoz a világhoz, amelyet a napló megőrzött.

Rigó Máté kötete az első világháború, Trianon és az impériumváltások történetét nem elsősorban a diplomácia, a hadseregek vagy a nemzeti sérelmek felől közelíti meg, hanem a gazdasági elit, a vállalkozások és az üzleti túlélés nézőpontjából. A könyv központi kérdése: miként lehetséges, hogy a háború, a forradalmak és az új államhatárok közepette számos gyáros és polgári család nemcsak megőrizte, hanem növelte is befolyását és vagyonát?

E tisztelgő kötetben külföldi és magyarországi szerzők olyan tanulmányai kaptak helyet, amelyek valamilyen módon – ha néha csak távolról is – kapcsolódnak Deák Ágnes kutatásaihoz: az írások a Habsburg Birodalom történetéről, a kisebbségi, nemzetiségi ügyekről vagy éppen az államrendőrség tevékenységéről szólnak, egyes szövegek sajtóelemzések, míg más dolgozatok elméleti, filozófiai megközelítést alkalmaznak.

Az Életek – sorsok – történetek a modern magyar társadalom változó világát mutatja be azoknak az embereknek a nézőpontjából, akik a történelem nagy fordulatait saját életükben, családi kapcsolataikban, munkahelyi közösségeikben és mindennapi döntéseikben tapasztalták meg.