Rigó Máté kötete az első világháború, Trianon és az impériumváltások történetét nem elsősorban a diplomácia, a hadseregek vagy a nemzeti sérelmek felől közelíti meg, hanem a gazdasági elit, a vállalkozások és az üzleti túlélés nézőpontjából. A könyv központi kérdése: miként lehetséges, hogy a háború, a forradalmak és az új államhatárok közepette számos gyáros és polgári család nemcsak megőrizte, hanem növelte is befolyását és vagyonát? A szerző válasza több szempontból is árnyalja a „trianoni összeomlás” megszokott magyar értelmezéseit, és tágabb európai összefüggésbe helyezi a korszakot. A kötet egyik szemléletbeli újdonsága, hogy Erdély és Elzász–Lotaringia párhuzamos vizsgálatával megmutatja: a nacionalista retorika mögött sokszor a folytonosság, az alkalmazkodás és az érdekegyeztetés mechanizmusai működtek.
A hat ország húsz levéltárára és rendkívül gazdag vállalati forrásanyagra épülő monográfia új összefüggésbe helyezi azt a kérdést, hogy miért tudtak a magyar üzleti elitek Nagy-Romániában sokszor sikeresebben manőverezni, mint a német vállalkozók Nyugat-Európa vitatott térségeiben.
A szerző üzletemberek, bankárok, hivatalnokok és államok tárgyalásain keresztül teszi átélhetővé, hogyan alakult át Európa a totális háború korában. A kötet nemcsak új eredményeket, hanem új nézőpontot is kínál a történelem iránt érdeklődő olvasónak, és közérthetően mutatja meg, milyen sokféle formát ölthetett a túlélés a 20. század eleji válságokban.
Rigó Máté (1985) történész
Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, az amerikai Bard College-ban és a Közép-európai Egyetemen végezte tanulmányait, doktori fokozatát pedig az egyesült államokbeli Cornell Egyetemen szerezte történelemből. A firenzei Európai Egyetem Intézetének Max Weber-ösztöndíjasaként, a Yale Egyetem szingapúri campusának, majd a Boston melletti Brandeis Egyetem adjunktusaként dolgozott. Jelenleg a müncheni Ludwig Maximilian Egyetem (LMU) történelemprofesszora. Fő kutatási területe a modern kori Kelet-Közép-Európa globális és transznacionális története.
