A kötet olyan vizuális átalakulásokat mutat be, amelyek egy másik műfajhoz tartozó alkotást vagy egy terméket politikai gúnyrajzokon jelenítenek meg. A vizsgált évtizedekben (1890–1939) legnagyobb arányban festmények metamorfózisai keletkeztek, így ezek vizsgálata teszi ki a könyv jelentős részét, de figyelmet fordít más műfajok – ismert könyvillusztrációk, plakátok – átalakulásaira, sőt a 20. század globalizálódó világa kapcsán még a hirdetések (például moziplakátok vagy árucikkek reklámjainak) módosított, aktuálpolitikai kontextusba átültetett verzióira is. A monográfiát lapozva kibontakozik az olvasó előtt a magas- és a tömegkultúra néhány kapcsolódási pontja, valamint a karikatúrák egy izgalmas funkciója: ezeken keresztül is (újra) felfedezhette a kortárs újságolvasó a magyar és az európai képzőművészet egyes alkotásait, később pedig plakátokat és népszerű hirdetéseket – természetesen a műfajnak megfelelően – torzított, újragondolt, aktualizált formában.
Tamás Ágnes történész, PhD. A Szegedi Tudományegyetem Jelenkortörténeti Tanszék habilitált egyetemi docense. Főbb kutatási területei: vizuális források elemzése, mind magyarországi, mind pedig külföldi karikatúrák összehasonlító vizsgálata, sajtófotók komparatív tanulmányozása, a politikai imázsépítés vizuális stratégiáinak feltárása, sajtótörténet, sajtóhoz, vizualitáshoz kapcsolódó levéltári források analízise az 1860-as évektől az 1950-es évekig. Legújabb kötetei: Propagandakarikatúrák ellenségképei Szarajevótól Párizsig (2017); „Talpra magyar, hí az urna!” Választások és választási kampányeszközök élclapokban, 1867–1875 (2020); A magyar parlament karikatúrákon (1867–1989) (2021).
