Társadalomtörténet

Rigó Máté kötete az első világháború, Trianon és az impériumváltások történetét nem elsősorban a diplomácia, a hadseregek vagy a nemzeti sérelmek felől közelíti meg, hanem a gazdasági elit, a vállalkozások és az üzleti túlélés nézőpontjából. A könyv központi kérdése: miként lehetséges, hogy a háború, a forradalmak és az új államhatárok közepette számos gyáros és polgári család nemcsak megőrizte, hanem növelte is befolyását és vagyonát?

Kik voltak valójában az 1956-os budapesti fegyveres felkelők? Honnan érkeztek, milyen társadalmi helyzetből indultak, hogyan alakult pályájuk a forradalomig, és milyen tapasztalatok vihették őket az utcára?
Szegő Iván Miklós és Eörsi László könyve történetszociológiai és statisztikai módszerekkel vizsgálja a fővárosi fegyveres felkelés résztvevőit. Több évtizedes levéltári kutatásra építve 3999 felkelő adatait rendezi egységes adatbázisba, közülük 1081 személy életútját részletesen is elemzi. A foglalkozás, iskolázottság, kereset, származás, családi háttér, lakóhely- és munkahelyváltások mellett a társadalmi felemelkedés és lecsúszás mintázatait is feltárja.

Az alkohol a kultúrtörténet egyik legrégibb és legszélesebb körben elterjedt anyaga, olyan antropológiai állandó, amely az ember társadalmi jelenlétének és önreprezentációjának is évezredes kísérője. Az ivás pedig mint társas gyakorlat nem pusztán a kapcsolatteremtés és a feszültségoldás pragmatikus eszköze volt, hanem az emberi együttélés komplex kulturális formája, amely egyszerre töltött be rituális, szimbolikus és státuszjelző szerepet...

Az Életek – sorsok – történetek a modern magyar társadalom változó világát mutatja be azoknak az embereknek a nézőpontjából, akik a történelem nagy fordulatait saját életükben, családi kapcsolataikban, munkahelyi közösségeikben és mindennapi döntéseikben tapasztalták meg.

Mit jelentett magyarnak vagy délszlávnak lenni egy olyan határvidéken, ahol néhány év alatt többször is megfordultak a hatalmi viszonyok? A második világháború végétől az 1956-os forradalomig a Baja, Zombor és Szabadka közötti térség magyar oldalán élők sorsát a nagypolitika fordulatai éppúgy alakították, mint a földért, a helyi befolyásért vagy a gyermekek iskoláztatásáért folytatott mindennapi küzdelmek.