Irodalomtudomány/irodalomtörténet

Ezt a kötetet nem emlékkönyvnek terveztük, hanem tisztelgő, születésnapi ajándéknak. A kötet szerzőit eredetileg tehát arra kértük föl, hogy saját kutatási területükről hozzanak valami ajándékot tiszteletük kifejezéseként. Már a tartalomjegyzékből is kiderül, hogy az itt közölt tanulmányok az irodalomtudomány legkülönfélébb területeiről származnak.

József Attilával az utóbbi fél évszázadban tengernyi dolog történt. Kiszabadult a kommunista költő kalitkájából. Megpróbálták átlényegíteni "istenes költővé" - no meg komolyan nem vehető "őrült poétává". Kísérletet tettek, hogy leválasszák a legfontosabb szellemi műhelyéről, a Szép Szó folyóiratról és szerkesztőtárs barátairól, legfőképp Fejtő Ferencről. Aztán a hivatalos oktatáspolitika a saját irodalmi kánonjának peremére szorította....

Vizsgálatunk előterében a szerzőnek a versformálást meghatározó kritikai nyelvszemlélete áll. Az a korábbi felismerése, hogy a nyelv van benne legalul, most együtt jár a szavak (a szavaink) jelentésvesztésének észlelésével, és a nyelv világot leképező, valamint kommunikációs szerepének a szövegformálás új lehetőségeinek kutatására serkentő válságával.

A könyv, amelyet az olvasó a kezében tart, a pécsi irodalmi műveltség történetét beszéli el a kezdetektől a huszadik századig. A fejezetek rendjét a történeti kronológia mellett a város szellemiségét meghatározó, kultúrateremtő intézmények kialakulása és működése határozza meg. A 11. században megalapított püspökség, a középkori egyetem, a 18. században létrehozott könyvtár, majd a polgári korszakban megszülető sajtó és színház alkotja azt az öt intézményből álló struktúrát – erre utal a köny...

Mindig azokról a magyar írókról írtam, akikkel kapcsolatban különösen izgatott valami, leginkább a politikai-ideológiai körülményekhez igazodó, vagy azokkal szembeszegülő magatartásuk. A legvaskosabb és engem személy szerint legjobban ingerlő hazugságok is éppen ezzel kapcsolatosak. Hőseim koronként változó recepcióját úgy fogtam fel mint tükröt, és az ebben látható képből próbáltam kideríteni mit is?

2015-ben ünnepeltük Thienemann Tivadar születésének 125. évfordulóját és emlékeztünk meg halálának 30. évfordulójáról. A jelen kötet ehhez a kettős évfordulóhoz kapcsolódik. Az itt közölt tanulmányok, tisztelegve a tudós nagyhatású munkássága előtt, és szorosan illeszkedve szellemi örökségének Pécsett folyó ápolásába, többféle szempontból elemzik Thienemann életművét.

E kötet Müller Péter egyetemi tanárnak születésének 60. évfordulójára készült. Meglepetésnek szánták mindazok, akik a kötetben egy-egy írással szeretnék megbecsülésüket kifejezni iránta, ahogyan a munka kiadására vállalkozó szerkesztő és kiadó is. A könyvben – stílszerűen – két felvonásra osztva követik egymást az írások a kortárs színház és a színháztörténet majd’ minden szegmenséből...

Miként is értelmezhető a magyar nyelvújítás fogalma az elmúlt 10-15 esztendő irodalomtörténeti szakirodalma alapján. Bár 10-15 év tudománytörténeti léptékkel mérve (legalábbis az irodalomtörténet-írás szempontjából) nem hosszú idő, mégis szükségesnek látszott ez az áttekintés. A 2001-ben kezdődő, Kazinczy Ferenc műveinek kritikai kiadására irányuló kutatási program ugyanis lehetőséget teremtett a nyelvújítással kapcsolatos problémák újragondolására is....

E kötet valamennyi írása a 19. századi magyar irodalom történetéről szól. Bő kétharmada a szaktanulmány műfajában, utolsó harmada kortárs kötetekről írott recenzió. Együttes jelenlétüket az indokolhatja, hogy valami hasonlót keresek bennük. A 19. századi szövegek esetében - irodalomtörténészként - az egykori kontextus feltárásában vagyok érdekelt.

A romantika fogalma egyszerre közérthető és ugyanakkor félreértésekkel övezett. Az irodalomtudományban rendre felmerül az igény, hogy a romantika értelmezése a mindennapi használatnál elméletileg megalapozottabb háttérrel rendelkezzen.