1956-os Intézet – Évkönyvek

Az 1956-os Intézet 2024. évi Évkönyve is a 20. század második felének magyarországi és térségi elitjeit vizsgálja, annak különféle csoportjait különböző szervezetekben. Utóbbiakat a hatalmi centrum hozta létre, alapvetően felügyeleti és mozgósítási célokkal. De a bennük mozgó csoportok szándékaitól függően más funkciókat is elláthattak. Csoportérdekeket fogalmazhattak meg, és megpróbálhatták megvédeni azokat. A szervezet akár harci terep is lehetett, de mindenképpen interakciók színtere. Ezek...

E tanulmánykötet – az 1956-os Intézet 2023. évi évkönyve – az 1945 utáni időszak elitjét érintő konfliktusokat vizsgálja. Konfliktusok zajlottak az eliten belül, az uralom gyakorlása során az elit és más társadalmi csoportok között, és az eliten kívül is. Tanulmányaink a kérdés historiográfiájával, az eliteken belüli összecsapásokkal, az elitstátusz elvesztésével és megszerzésével összefüggő konfliktusokkal foglalkoznak, többnyire magyar, de esetenként kelet-európai példák alapján....

Az 1956-os Intézet XXVI. Évkönyve A Kádár-korszak és a rendszerváltás. Elit, értékrend és konfliktus című kutatási projekt első "terméke". Erről szóló pályázatunk elnyerte a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal (korábbi nevén OTKA) támogatását. A munkát 2020 őszén kezdtük el. A Kádár-korszak és a rendszerváltás történeteit vizsgáljuk a pozicionális csúcselit alatti réteg perspektívájából, akik nem tartoztakAz 1956-os Intézet XXVI. Évkönyve A Kádár-korszak és a rendszerváltás....

E kötet tanulmányai az 1980-as évek végén kezdődő politikai átmenettel és rendszerszintű változással foglalkoznak: a folyamat történeti jelentéseivel és emlékezetével, magával a politikai átmenettel, illetve a közvetlen előzményekkel. Az 1989-es változásokat értelmező-értékelő történészi diszkurzushoz szeretnénk hozzájárulni, egyben képet adni saját „beszélgetéseinkről”, amelyeket 2019 őszén a szegedi 1989 – a társadalmi cselekvés lehetőségei című országos jelenkortörténeti konferencián és 20...

Évkönyvünk témájául ezúttal a gazdasági elitet választottuk. A szocializmus különféle tervrajzai kiemelt jelentőséget tulajdonítottak az ember termelő tevékenységének, a munkának. A marxi víziók, a sztálini archetípus ihletője a késő modern kor ipari fejlődésének lenyűgöző potenciálja volt. A kádárizmus "sikeressége" és legitimációja is jelentős részben a gazdaság teljesítőképességén múlott.