Közelmúltunk hagyatéka

Mezei József könyvének témája talán kevésbé áll az érdeklődés homlokterében, mint a sokat emlegetett és tárgyalt ügynökhistóriák, ám a Kádár-korszak történetének mélyebb elemzéséhez és megértéséhez fontos adalékokkal járul hozzá. A kémelhárítás történetét egy olyan periódusban veszi nagyító alá, amikor a hivatalos Magyarország is kereste helyét a világban...

Jelen kötet tanulmányai egyetlen évet járnak körül, de korántsem csak arról szólnak. Mindazzal, amit 1971-ről elmesélnek, a Kádár-korszak egészéről is sokat elmondanak, és ha nem is teljes, de mindenképpen átfogó képet festenek a rendszerről, korszakról, -izmusról, kinek hogy tetszik. Fontos kérdés természetesen, hogy mennyiben tekinthető tipikus kádári évnek 1971, és ha az volt, akkor miben is mutatkozott meg ez.

A kötet tanulmányai három esztendőt, 1961-et, 1962-t és 1963-at járják körül. A bevett és általánosan elfogadott értelmezés szerint ezek a Kádár-rendszer megszilárdulásának, konszolidációjának az évei voltak: lezárult az 1956-os forradalom utáni tömeges megtorlás, a "magyar kérdés" lekerült az ENSZ napirendjéről, 1963-ban általános (bár nem teljes körű) amnesztiát hirdettek, elrendelték "a személyi kultusz" idején indított törvénysértő eljárások felülvizsgálatát; Marosán György pártvezetésből...

Egy diktatúra sosincs kész, nincs nyugalmi állapota. Éppen ezért nehéz megállapítani, egy rendszer meddig tekinthető demokratikusnak, és mikortól beszélhetünk diktatúráról – és milyen diktatúráról is beszélhetünk. Magyarországon 1948-ra teljessé vált a kommunista hatalomátvétel, a sztálini rendszer teljes kiépítésére azonban még időre volt szükség. 1949 kulcsév volt ebben a folyamatban, a Rajk-per ugyanis mindenki számára világossá tette, hogy itt nem egyszerűen egy párt egyeduralmáról van sz...