SZILUETT – Korszerű történelmi életrajzok

Az útókor hálátlanságának bizonyítéka Lajos Vilmos (1655–1707) – a magyar olvasóknak csak Bádeni Lajos – baden-badeni őrgróf elfeledett emléke. Kortársai rajongtak a 17. század második felének e kiváló katonájáért és hadvezéréért, aki győzelmet győzelemre halmozott a nagy török háborúban és a rajnai fronton...

Raimondo Montecuccoli (1609–1680) herceg és birodalmi gróf, tábornagy, az Udvari Haditanács elnöke, a tüzérség és az erődítmények szakértője, Győr kormányzója, a lovasezred ezredese, a Titkos Tanács elnöke, az Aranygyapjas rend kitüntetettje nem egyszerűen katona volt. Az itáliai gróf ugyanis széles látókörű és képzettségű, humanista műveltséggel rendelkező gondolkodóként olvasmányaiból szerzett ismereteit katonai gyakorlattal ötvözte, ennek nyomán hadi írói tevékenysége – Zrínyi Miklóséhoz h...

Vitéz lévai Borbély-Maczky Emil a két világháború közötti magyar politikai élet egyik jellegzetes, ám jórészt elfeledett, a történeti irodalomban is keveset idézett alakja. Ennek fő oka talán arra vezethető vissza, hogy országos közéleti szerepvállalásának jelentősége elsősorban nem képviselőházi tevékenységében realizálódott...

Brodarics István 1480 körül született Szlavóniában, kisnemesi családban. Iskolázottságának, nyelvtudásának és jól megválasztott párfogóinak köszönhetően fényes karriert futott be, melynek során a korabeli Európa szinte valamennyi uralkodójával, fontosabb politikusával és jelentősebb tudósával, művészével megismerkedett. 1539-ben a magyar főpapi elit tagjaként, váci püspökként érte a halál. Nemcsak az életpálya rendkívüli, de az a hat évtized is, amely Brodarics születése és halála között elte...

Ha Darányi Kálmán miniszterelnökre terelődik a szó, a korszakot ismerők is jobbára csak a győri programot, az első zsidótörvény előkészítését vagy a nyilasokkal való egyezkedését tudják felidézni. Hogyan lehetett Magyarország miniszterelnöke a korszak egyik legszürkébb, csak végrehajtó szerepre hivatott politikusa? Egy ilyen színtelen személyiség minként és milyen irányban befolyásol(hat)ta az ország politikai életét?...

Várday Pál a mohácsi csata utáni zavaros időszakban jutott fel a magyar politikai vezetés csúcsára, az esztergomi érsek (1526–1549) és királyi helytartó (1542–1549) a kora legbefolyásosabb emberei közé tartozott. Ennek ellenére egészen mostanáig alig tudtunk róla valamit, családi háttere, felemelkedésének körülményei, személyisége rejtve maradt az utókor elől. Az életrajzot elolvasva azonban választ kaphatunk ezekre a kérdésekre.

Fráter György kora és személyes története évszázadok óta foglalkoztatja a történészeket és a szépírókat egyaránt. A zsoldos katonából pálos szerzetessé, majd I. János mellett a legnagyobb befolyással bíró első tanácsossá lett Fehér Barát – ahogyan a korban nevezték – biztos kézzel szőtte a nagyhatalmi politika szálait...

Savoyai Eugén herceg (ahogy a német nyelvterületen általánosan ismert: Prinz Eugen) vitathatatlanul a 17–18. század európai történetének egyik kiemelkedő alakja. Hadvezérként sikerrel harcolt a Habsburgok két ősi ellensége, az Oszmán Birodalom és a Francia Királyság ellen is, részt vett a magyarországi törökellenes felszabadító háborúban, és a Rajna-menti, a németalföldi, illetve az itáliai fronton is letette névjegyét győztesen megvívott csatáival, sikeres várostromaival. ...

Vajon hány, a középkori Magyar Királyságban élt személyről mondhatjuk el biztosan, hogy rendszeresen járt a Szent Római Birodalomban, ott jelentékeny birtokokkal rendelkezett, bejáratos volt a német-római császár udvarába, Észak-Itáliában a franciák ellen hadakozott? Ha sok emberről nem is, a kötet hőséről, Kövendi Székely Jakabról ez bizton állítható. Valóban a Hunyadiakkal állt rokonságban Székely és ennek köszönhette, hogy Mátyás király felfigyelt rá, befolyásos tisztségekkel halmozta el? ...

Manapság sokat beszélünk a különböző mélyállam teóriákról, és ezáltal a múlt eseményei is más megvilágításba kerülnek, sőt eleddig ismeretlen személyek bukkanhatnak fel a múlt homályából. Az informális kapcsolatok szövevényes hálózatán alapuló Horthy-korszak pedig bővelkedik az ilyen alakokban. Kováts Tivadar is ezek közé tartozott.

Károlyi Gyula az egyik legtekintélyesebb és leggazdagabb arisztokrata nemzetség tagjaként látta meg a napvilágot 1871-ben. Karrierje a 20. század elején még sokban hasonlított számos mágnás kortársáéhoz, a későbbiekben azonban megadatott számára a lehetőség, hogy eljusson a politikusok által hőn áhított csúcsra: előbb 1919 nyarán, a szegedi ellenforradalmi kormány élén, majd 1931–1932-ben miniszterelnök lett.

A Buda visszafoglalásával világraszóló győzelmet arató Lotaringiai Károly herceg emlékét jobbára a felejtés homálya fedi nemcsak Magyarországon, hanem szülőhazájában, Franciaországban, és választott hazájában, a mai Ausztriában is. Legelterjedtebb ragadványneve a „hercegség nélküli herceg” volt, amely jól jellemzi az örökségétől megfosztott lotaringiai uralkodó ambivalens helyzetét, amely végül hozzájárult ahhoz, hogy Közép-Európában, a törökellenes háborúk során aratta legjelentősebb győzelm...