Részletek
Ez a kötet sokoldalú segítséget kínál mindazoknak, akik a múlt tudományos igényű vizsgálatával kezdenek foglalkozni. Legyen szó akár fiatalokról, akik az egyetemi tanulmányaik során először találkoznak a történettudomány elméleti és fogalmi "dzsungelével", forrásainak gazdagságával, vagy éppen az önálló szövegalkotás nehézségeivel, akár olyan "laikusokról", akiket a történelem iránti érdeklődésük motivál tudásuk elmélyítésére. E könyvben a történelem nem száraz tények és események sora, hanem a múlt és a jelen közötti élő, izgalmas kapcsolat, amelynek felfedezésében korunk igényeinek megfelelően infografikák, képek és gyakorlati útmutatások sora segíti az Olvasót. A kötet elsődleges célja az, hogy mankót jelentsen a hazai felsőoktatási intézményekben tanuló alap- és tanárszakos hallgatók számára abban, hogy rátaláljanak a történelmen belül a saját érdeklődési területükre, és továbbvigyék a múlt kutatásának hagyományát. Ám ez a könyv nem kizárólag a fiataloknak szól. Egyetemi oktatók is megtalálhatják benne az inspirációt és az oktatáshoz hasznos segédletet, sőt a történelem iránt érdeklődő laikus olvasók számára is izgalmas olvasmány lehet. Bizton állítható, hogy a fejezetekben megjelenő témák önálló tanulmányokat, köteteket érdemelnének, ám végső soron a könyv célja, hogy olyan "híd" legyen, ami a középiskolai történelemtanulástól a mélyebb aspektusokat feltáró múltkutatás felé vezet el.
TARTALOM
1. Előszó (Kerepeszki Róbert, Schrek Katalin)
2. Történelem és történettudomány
2.1. Mi a történelem? (Kerepeszki Róbert)
2.2. A történelem funkciói (Kerepeszki Róbert)
2.3. A történelem mint tudomány (Kerepeszki Róbert)
2.4. A történész munkája és gondolkodásmódja (Kerepeszki Róbert)
2.5. A történettudomány alapműfajai (Kerepeszki Róbert)
2.6. Műfaj és módszertan – Egyének, csoportok, közösségek vizsgálata (Szendrei Ákos)
2.7. A történettudomány közgyűjteményi háttere (Schrek Katalin, Bodovics Éva, Novák Ádám)
2.8. A történettudomány legjelentősebb kihívásai napjainkban (Kerepeszki Róbert)
2.9. Ellenőrző kérdések
2.10. Felhasznált és ajánlott irodalom
3. Forrásismeret
3.1. A források csoportosítása (Kapi Péter)
3.2. Forrásérték és forráskritika (Kapi Péter)
3.3. Sajtóforrások (Fedeles-Czeferner Dóra)
3.4. Egodokumentumok (Schrek Katalin)
3.5. Statisztikai források (Szendrei Ákos)
3.6. Levéltári források (Bodovics Éva)
3.7. Oral history interjúk (Sipos Nikoletta)
3.8. Vizuális források (Schrek Katalin)
3.9. A térkép mint forrás (Kázmér László)
3.10. Audiovizuális források (Kázmér László)
3.11. Feliratok (Takács Levente)
3.12. A tárgyi források példái: pénzek, pecsétek (Novák Ádám)
3.13. Ellenőrző kérdések
3.14. Felhasznált és ajánlott irodalom
4. A történelem kutatása
4.1. A jó kutatási téma (Sipos Nikoletta)
4.2. A kutatás tervezése és a „cédulázás” (Kerepeszki Róbert)
4.3. A levéltár használata (Fedeles-Czeferner Dóra)
4.4. Információkeresés (Schrek Katalin)
4.5. Elektronikus adatbázisok (Schrek Katalin)
4.6. Adatmentés (Schrek Katalin)
4.7. Ellenőrző kérdések
4.8. Felhasznált és ajánlott irodalom
5. A tudományos írás
5.1. A tudományos írás nehézségei (Kerepeszki Róbert)
5.2. Felkészülés az írásra (Kerepeszki Róbert)
5.3. A bibliográfia elkészítése (Schrek Katalin)
5.4. A tartalomjegyzék összeállítása (Schrek Katalin)
5.5. A történeti munka struktúrája és tartalma (Kerepeszki Róbert)
5.6. A szöveg alkotóelemei: mondatok, bekezdések, átkötések (Kerepeszki Róbert)
5.7. A tudományos szöveg stílusa (Kerepeszki Róbert)
5.8. A címadás (Kerepeszki Róbert)
5.9. A bevezetés (Fedeles-Czeferner Dóra)
5.10. A historiográfiai fejezet (Fedeles-Czeferner Dóra)
5.11. A módszertani fejezet (Fedeles-Czeferner Dóra)
5.12. Az összegzés (Fedeles-Czeferner Dóra)
5.13. Az absztrakt (Fedeles-Czeferner Dóra)
5.14. A plágium és más tudományetikai vétségek elkerülése (Schrek Katalin)
5.15. A láb- és végjegyzetek helyes használata (Schrek Katalin)
5.16. Átdolgozás és önellenőrzés (Kerepeszki Róbert)
5.17. Ellenőrző kérdések
5.18. Felhasznált és ajánlott irodalom
Ábrák jegyzéke
Szövegdobozok jegyzéke
Név- és tárgymutató
A kötet szerzői
