Fontosnak tartotta, hogy alaposan megismerje és olvasóival megismertesse vallási előírások által is szabályozott önszerveződésüket, szokásaikat. Ezért foglalkozott legfontosabb egyesületeikkel és temetkezési szokásaikkal. Nem kerülte el figyelmét a kiemelkedő személyiségek szerepe. Ezt nemcsak az egyes tanulmányok fontos szereplői esetében fejtette ki. Önálló írást szentelt a pécsi zsidóság kiemelkedő vallási vezetője, szellemi vezére, Perls Ármin főrabbi munkásságának. Két fontos baranyai település – Mohács és Siklós – zsidóságának hosszabb távú történetét áttekintve arra keresett választ, milyen hatása volt az izraelita közösségnek a kisebb régiók központját képező városok gazdasági és kulturális életére. Tanulmányait gazdag és elmélyült szakirodalmi ismeretekkel, rendkívül alapos és precíz forrásfeltárással alapozta meg. Az összeírások adatait pontosan értelmezve, sokoldalúan, több szempontból elemezve adott igen árnyalt társadalomrajzot a 18. századi baranyai zsidókról. Írásai azonban nem puszta adathalmazok. Radnóti jó érzékkel tárta fel, hogyan befolyásolták az ország külső és belső, illetve egész társadalma gazdasági helyzetének, a különböző társadalmi csoportok mentalitásának változásai a zsidóság lehetőségeit, s ők miként használták ki ezeket. Külön figyelmet érdemelnek a temetkezési szokásokkal kapcsolatos kutatásai. Egyrészt azért, mert e munka megalapozásaként módszeresen feltárta a baranyai zsidó temetőket. Muzeológusként és történész kutatóként tárgyi anyagot hasznosított egy olyan kérdés vizsgálatához, amely a történészek többsége szerint csak statisztikák és írásos dokumentumok alapján elemezhető. 1848 és a pécsi zsidók című tanulmánya is több szempontból izgalmas és tanulságos. Egyrészt annak a furcsa ellentmondásnak a bemutatása révén, hogy akkor lángoltak fel zsidóellenes indulatok a magyar lakosság körében, amikor a forradalom győzelme megnyitotta az utat a polgári átalakulás, s ennek egyik következményeként a társadalmi egyenlőségének, s ezen belül a vallásfelekezetek egyenjogúságának megteremtése – így a zsidóság emancipációja előtt is. Mindezek révén tanulmányaiból egyszerre kapunk plasztikus képet a zsidóság korabeli helyzetéről és a lakosság keresztény többségének, illetve a hatóságoknak róluk alkotott véleményéről, velük kapcsolatos ítéleteiről, tetteiről. Másrészt, a pontos elemzésekből világosan rajzolódnak ki a Baranyára, illetve egyes településeire jellemző sajátosságok. Ezek részben megerősítik, részben árnyalják a szakirodalomban korábban kialakult képet – azt is igazolva, hogy csak a konkrét viszonyok alapos elemzése révén lehet reális, és nem feltétlenül általánosítható következtetésekre jutni egyes jelenségekből.
Tartalom
Table of Contents / 6
Inhalt / 7
Egy nem szokványos magyarországi életpálya a 20–21. század fordulóján: Radnóti Ilona / 9
TANULMÁNYOK / 17
Adatok a Baranya megyei zsidóságról a 18. századi összeírások alapján / 19
Adatok a 18. századi Baranya megyei zsidóság foglalkozásáról és jövedelméről / 35
A pécsi zsidók története I. A betelepülés / 64
1848 és a pécsi zsidók / 77
Perls Ármin pécsi főrabbi (1853–1914) / 87
A Pécsi Izraelita Jótékonysági Nőegylet a dualizmus korában / 94
„A jótékonyság megment a haláltól”. Adományok és alapítványok a pécsi izraelita hitközségben a dualizmus korában / 108
Temetkezési szokások a pécsi-baranyai zsidóság körében a dualizmus korában / 119
A mohácsi zsidók vázlatos története (1848–1918) / 135
Siklós zsidósága a 18–20. században / 166
A tanulmányok eredeti megjelenési helye / 216
A szerkesztő utószava / 217
Angol nyelvű rezümé (ford. Cserna György) / 219
Német nyelvű rezümé (ford. Sabine Steiner, Hábel János) / 229
