Újkor (18–19. század)

Katus László a „késleltetett nemzedék” kiváló történésze... Annak a második világháború végén beérő nemzedéknek a tagja, akit még az előző rendszer iskolái, egyházi intézményei neveltek, aki hűségesen és töretlenül megmaradt azon a „szellemi színvonalon”, amelyen elindult..., egy olyan, hajdan volt egyházi szellemiségnek, lelkiségnek és tudásnak van birtokában, amelyet a diktatúra eltörölni törekedett.

Talán épp azért nem váltam igazán professzionista történésszé, mert a történelemből végső soron minden érdekelt. Nem szeretek hosszabb ideig egy témánál vagy időszaknál lehorgonyozni, mert megöl a kíváncsiság, hogy mi történt más korszakokban és a történeti élet más területein. Tulajdonképpen elsősorban nem is az érdekel, hogy mi történt, hanem az, hogyan történt. Az is érdekelne, hogy miért történt az, ami történt, de ezt – nézetem szerint – sohasem fogjuk megtudni. Az egész történelem érdek...

A könyv szintézisteremtő igénnyel mutatja be az újkori magyarországi nőnevelés magyar nyelvű, nyomtatott forrásokra alapozott történetét. A kötet alapjául szolgáló, csaknem három évtizedes kutatás főként a középső és felső társadalmi rétegekhez tartozó magyarországi és erdélyi lányok és nők históriáját, nevelés- és művelődéstörténetét vizsgálja széleskörű nemzetközi beágyazottsággal és összehasonlításokkal, az önmagában is igen tág témakört nőtörténeti kontextusba helyezve....

Péteri Lóránt tervezte Gustav Mahler körút letisztult, jól körülhatárolt, mégis rendkívül sokszínű. Hét tanulmány jelöli a legfontosabb állomásokat: a zeneszerző, karmester és operaigazgató Gustav Mahler életének, alkotásainak és recepciójának reflektorfénybe állított kérdéseit.

Az elmúlt években, évtizedekben a város történetének vonatkozásában a forrásadottságoknak és a korszakkal foglalkozó kutatók nagy számának, az elvégzett kutatómunka eredményeinek köszönhetően Pécs polgárosodására vonatkozóan halmozódott fel a legtöbb ismeret. Ennek ellenére olykor megdöbbentően keveset tudunk Pécs korabeli történetének bizonyos aspektusairól, még egy olyan jól feldolgozott korszak esetében is, mint amilyen az Osztrák–Magyar Monarchia időszaka. ...

A metaforák használata az államra elsősorban azzal a problémával van kapcsolatban, amit már Kant megfogalmazott, nevezetesen, hogy az emberi érzékelés által nem megragadható jelenségről van szó, ezért az államot csak szimbolikusan lehet elképzelni. Valóban, az állam fizikailag nem érzékelhető az alattvalók/állampolgárok számára, azaz nem látható, nem tapintható. Ahogy Michael Walzer plasztikusan megfogalmazta: Az állam láthatatlan. Meg kell személyesíteni, mielőtt láthatóvá válik, szimbolizál...

A napjainkban Pécsett élő zsidóság története az 1780-as évekre nyúlik vissza, a helyi izraelita hitközség alapítása pedig az 1840-es évekre datálódik. A több évtizeden át szinte teljesen elfelejtett hitközségi irattár rendezése a 2011–2012-es év folyamán kiváló alkalmat szolgáltatott egy olyan forrásgyűjtemény összeállítására, amely által Pécs lakossága és az érdeklődő Olvasók szemléletes képet kaphatnak a település zsidó lakosságának mindennapjairól....