A Hiányzó (színház)történetek olyan átfogó színház- és kultúrtörténeti kutatás, amely elsősorban az „amatőrnek”, „alternatívnak”, „kísérletinek”, „függetlennek” tekintett színházak, társulatok, intézmények és alkotók történeteit vizsgálja az 1960-as évektől napjainkig...
„Gyerekkor egy nagyváros egyik szélén, a másikon gimnázium Diósgyőrött, a Bükk folytonosan csábító közelségében. Utána ciklikus útonlevés, térben és időben. Debreceni egyetem – MTA Történettudományi Intézete – ELTE jogi kara – pécsi egyetem – fővárosi ÁBTL. Utóbbiak sokszor szimultán munkahelyszínek. Tanítás, kutatás, írás – többnyire az éppen zajló, majd múlóban levő »jelenkorról«. Családi otthonom fél évszázada állandósult Vácott, a Dunakanyar panorámájával, s idővel unokákkal gazdagítottan. Kortársaim százezrekre rúgó – ennyiféleképpen megélt és elbeszélhető – sokaságából csupán egy, személyes és mozaikos életút-emlékezet.”
Mit látott a császár a Magyar Királyságban, és mit akart láttatni magáról Lajtán inneni alattvalói felé? Mikor volt egy látogatás tapasztalatszerzés, szükséges kötelezettség, bemutatkozás, és mikor, miért és hogyan vált ellenőrzéssé vagy éppen hatalmi üzenetté? A kötet Ferenc József magyarországi utazásait követi a tizenhárom éves főherceg 1843-as dunántúli körútjától a szabadságharc utáni évek feszült látogatásain át az 1867-es kiegyezésig.
Báthory Griseldis (1569–1590) alakja különleges helyet foglal el a 16. századi magyar és lengyel történelem metszéspontjában. Rövid és tragikus életútja egy nagyobb politikai terv részeként bontakozott ki: nagybátyja, Báthory István király dinasztikus elképzelései szerint Griseldis házassága Jan Zamoyskival, a Lengyel Királyság kancellárjával és hadvezérével egy új magyar–lengyel uralkodóház alapját jelenthette volna.
A Pannonia két arca című könyv a 20. század első felének pécsi irodalmi műveltségét tárgyalja, olyan írók életművével foglalkozik, mint Fülep Lajos, Várkonyi Nándor vagy Kodolányi János, akik a magyar irodalom kiemelkedő szerzői...
E könyv – szögezzük le mindjárt – nem akar és nem is tud irodalomtörténet lenni. Annak ellenére sem, hogy a látszat becsapós, mert Kazinczy Ferenctől Parti Nagy Lajosig, tehát a 18. század végétől a 20. század végéig működött/működő írók közül igen sokan szerepelnek lapjain, születésük időrendjében, de szubjektív, csapongó összevisszaságban....
A kötet az emlékezet és a múltfeldolgozás összefüggéseire koncentrálva arra a kérdésre keresi a választ, hogy a magyar színház és dráma a rendszerváltás óta milyen emlékezéstechnikák, történelemszemlélet és színházi kifejezőeszközök alapján tud hozzájárulni az ötvenhatos forradalom emlékezetének feldolgozásához....
„Ezek a föld erei, / Bennök árad a müveltség, / Ezek által ömlenek szét / Az életnek nedvei.” Petőfi Sándor Vasuton című versének 1847-es születése után száz évvel még mindig a vasút jelentette Magyarországon a gazdasági vérkeringést – a posta pedig az ország idegrendszerét. A második világháború – a környező országokhoz hasonlóan – hatalmas pusztítást okozott a magyar közlekedésben...