20. század

Az 1989 utáni időszak forrásfeltárása, a korábban is ismert források újraértelmezése a magyarországi németség 1930-as és 1940-es évekbeli történelmének végre objektív megítélését hozta. Ennek keretében került sor a hazai németek emblematikus, már-már démonízalt szervezetének, a Volksbundnak az átfogó újraértékelésére.

„Lehetséges-e monolit rendszer? Tudniillik a valóságban. Mert emberek képzeletében igen. Olyanokéban, akik megálmodnak és működtetni próbálnak monolit rendszereket. És olyanokéban, akik azok (szükségszerű) felbomlása után – politikai érdekből – szeretnék annak láttatni – másokkal is. Politikai híveikkel és azzá megnyerni kívánt emberekkel. S főként: az adott korszakokat személyes élmények révén nem ismerő ifjúsággal.

Gömbös Gyulát (1886-1936, miniszterelnök: 1932-1936) Horthy Miklós kormányzó és Bethlen István miniszterelnök mellett - a két világháború közötti Magyarország harmadik legbefolyásosabb politikusaként tartják számon. Okkal. Gömbös jelentőségét elsősorban az adta, hogy - részben a két politikustárssal azonos, vagy legalább elemeiben hasonló célokat követve - haláláig a bethleni rendszert megváltoztatni akaró nemzeti (jobboldali) radikális irányzat vezető személyisége, "vezére" volt....

A szélsőjobboldali eszmék – melyek képviselői 20. század első felében Európa-szerte mozgalmakat, pártokat szerveztek, s több országban hosszabb-rövidebb ideig a hatalmat is birtokolták – Magyarország korabeli életében is jelentős szerepet játszottak. Ezek emléke, ideológiai és politikai hatásai ma is hatnak a magyar társadalom egyes rétegeire. Nemcsak képviselőik, hanem más – sokszor egymással ellentétes – politikai irányzatok prominensei, sőt, esetenként hivatásos kutatók is az indokoltnál e...

Az elmúlt évtizedekben százával születtek magyarországi városok és falvak, ipari és mezőgazdasági üzemek, illetve a legkülönbözőbb intézmények (iskolák, egyetemek, kórházak, színházak stb.) történetét feldolgozó könyvek. Ezek túlnyomó többsége az ún. város-, falu-, üzem- vagy intézménybiográfia műfajába sorolható. Szerzőik között sok a lelkes és lelkiismeretes helytörténész, akiket – történész képzettség nélkül – a települése vagy intézménye iránti elkötelezettség inspirált a kutatómunkára....

A napjainkban Pécsett élő zsidóság története az 1780-as évekre nyúlik vissza, a helyi izraelita hitközség alapítása pedig az 1840-es évekre datálódik. A több évtizeden át szinte teljesen elfelejtett hitközségi irattár rendezése a 2011–2012-es év folyamán kiváló alkalmat szolgáltatott egy olyan forrásgyűjtemény összeállítására, amely által Pécs lakossága és az érdeklődő Olvasók szemléletes képet kaphatnak a település zsidó lakosságának mindennapjairól....

1948 tavaszán Sztálin egy újabb hidegháborús frontot nyitott, ezúttal a formálódó szovjet táboron belül, Jugoszlávia ellen. A jugoszláv vezetés megtörése azonban a gazdasági és politikai nyomásgyakorlás, Josip Broz Tito, az "imperializmus láncos kutyája" elleni rágalomhadjárat ellenére nem sikerült. Mindez korántsem jelentette azt, hogy Titónak ne kellett volna Moszkva-barát ellenzékkel számolnia.

Pethő Sándor, a publicista nevét sokan ismerik. A sok viszontagságot megért Magyar Nemzet fejlécén ma is szerepel: alapította Pethő Sándor.A lap 1938-ban került először a magyar olvasók kezébe, az Anschlusst követően, amikor a 75 milliós nemzetiszocialista német birodalom megjelent a magyar határoknál...