20. század

Kánya Kálmán a két háború közötti magyar külpolitika egyik legfontosabb szereplője, 1933–1938 között pedig hivatalos irányítója volt. Személyét és működését – többek között – az teszi különlegessé, hogy a külügyminiszteri posztnak és feladatkörnek új értelmezést igyekezett adni. Elődeihez képest aktív és koncepciózus politikát folytatott, elképzeléseit nem ritkán miniszterelnökeivel szemben is érvényre juttatta. Tevékenységével és főleg modorával számos tisztelőt és ugyancsak számos ellenfele...

„Na igen..., nem volt kellemes Saint–Germain-ben, noha az előszoba, ahol több mint egy órát várakoztattak bennünket, szép empire stílusú volt, amit nagyon megcsodáltam. Végre kinyílt az ajtó, és a tárgyalóteremben találtuk magunkat. Hosszú asztal körül ott ültek a győztesek: Clemenceau roppant ősz fejével és rozmárbajszával, Lloyd George fátermörderjében és az olasz Orlando. Nekünk állnunk kellett. Egy diplomata egyenruhába öltözött fiatalember hozzám fordult és átnyújtott egy dokumentumot. A...

A kötet az MTA IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya, a Rézler Gyula Alapítvány és a Társadalomtudományi KutatóközpontPolitikatudományi Intézete "Rézler Gyula tudományos öröksége: A munkások, a foglalkoztatottak helyzete a modern kori Magyarországon ésaz alternatív vitarendezés" címmel 2020. november 25-én rendezett tudományos konferencián elhangzott előadások szerkesztett változataittartalmazza.

Napjainkban a két világháború közötti Magyarország politikusai közül Horthy Miklós kormányzó, Bethlen István, Teleki Pál és Gömbös Gyula mellett valószínűleg Klebelsberg Kuno kerül a legtöbbször szóba a magyar sajtóban és közbeszédben. A vele való – sajnos inkább felszínes – foglalkozásnak igazi reneszánszát éljük. Az utóbbi években számos intézményt is elneveztek róla, szinte kultikus figurává vált, ám kultusza nemegyszer gyakori és fölösleges túlzásokba esik......

Honnan jövünk, hol vagyunk most? Mi történt Magyarországon az emberekkel, hogyan változtak meg a magyar társadalmi viszonyok az elmúlt évtizedekben? Hogyan éltük át, hogyan éltük meg azt a korábban elképzelhetetlen társadalmi és gazdasági átalakulást, aminek lehetőségét az európai változások részeként az 1989/1990-es rendszerváltás teremtette meg? Ki volt, maradt, lett szegény és miért?

Mindennek van történelme, mindenkinek van története, s mindaz, amit megélünk életünk során, valamilyen módon a történelem részévé válik. Nyilván nem feltétlenül a világot alapvetően átformáló nagy történeti változás része az, ami az egyes emberrel az életében történik, ám a mindennapi élet eseményei, döntései is befolyásolják a "nagy" történelmet, a civilizáció változásait, legalább lokális szinten. S ezeknek a személyes történelmeknek az elemzése és értelmezése nélkülözhetetlen a történelmi ...

Kondor Vilmos nagysikerű történelmi-krimi sorozatában, a Bűnös Budapestben szerepel egy roppant ellenszenves magándetektív, Wayand Tibor. Ő az, aki „nyomozásaival” folyton keresztbe próbál tenni Gordon Zsigmondnak, a sorozat főhősének. Bár a regénybéli Wayand Tibor kitalált személy, mégis sok mindenben hasonlít névadójához, a Horthy-korszak politikai rendőrségének valóságban létező, rettegett detektívjéhez.

A második világháborúban érintett nemzetek számára a háborús erőfeszítés az egész társadalomra hatással volt. Számos területen hozott változást, de az egyik legnagyobb fordulat vitathatatlanul a nők társadalmi szerepének felértékelődése volt. Többek között ekkor változott meg alapjaiban a nőkről kialakult kép: a háziasszonyokból dolgozók lettek....

Az 1989 utáni időszak forrásfeltárása, a korábban is ismert források újraértelmezése a magyarországi németség 1930-as és 1940-es évekbeli történelmének végre objektív megítélését hozta. Ennek keretében került sor a hazai németek emblematikus, már-már démonízalt szervezetének, a Volksbundnak az átfogó újraértékelésére.

„Lehetséges-e monolit rendszer? Tudniillik a valóságban. Mert emberek képzeletében igen. Olyanokéban, akik megálmodnak és működtetni próbálnak monolit rendszereket. És olyanokéban, akik azok (szükségszerű) felbomlása után – politikai érdekből – szeretnék annak láttatni – másokkal is. Politikai híveikkel és azzá megnyerni kívánt emberekkel. S főként: az adott korszakokat személyes élmények révén nem ismerő ifjúsággal.

Gömbös Gyulát (1886-1936, miniszterelnök: 1932-1936) Horthy Miklós kormányzó és Bethlen István miniszterelnök mellett - a két világháború közötti Magyarország harmadik legbefolyásosabb politikusaként tartják számon. Okkal. Gömbös jelentőségét elsősorban az adta, hogy - részben a két politikustárssal azonos, vagy legalább elemeiben hasonló célokat követve - haláláig a bethleni rendszert megváltoztatni akaró nemzeti (jobboldali) radikális irányzat vezető személyisége, "vezére" volt....

A szélsőjobboldali eszmék – melyek képviselői 20. század első felében Európa-szerte mozgalmakat, pártokat szerveztek, s több országban hosszabb-rövidebb ideig a hatalmat is birtokolták – Magyarország korabeli életében is jelentős szerepet játszottak. Ezek emléke, ideológiai és politikai hatásai ma is hatnak a magyar társadalom egyes rétegeire. Nemcsak képviselőik, hanem más – sokszor egymással ellentétes – politikai irányzatok prominensei, sőt, esetenként hivatásos kutatók is az indokoltnál e...