20. század

Jordán Hertelendy Emőke történelmileg releváns témákat felölelő, izgalmas önéletírása bemutatja, hogyan került – kalandos, olykor megrázó események közepette – családja magyarországi birtokáról Kanadába. Az 1927-ben született, s 1944-ben gyereklányként a szovjet csapatok elől menekülő Jordán Hertelendy Emőke rövid ideig Ausztriában telepedett le, bízva a mihamarabbi hazatérésben...

Gyarmati György sosem lett elefántcsont-toronyban ülő történész, aki öncélúan belefeledkezik tudományába. Pontosan tudta és tudja, hogy a közoktatással ápolt jó kapcsolatok nélkül a kutatási eredményekből nem lesz társadalmi tudás. Tudományos felkészültsége és kutatási eredményei már jó ideje a magyar történésztársadalom doyenjei közé emelték.

Az egykori Német Demokratikus Köztársaság (NDK) történetének a közérdeklődésre leginkább számot tartó szelete napjainkig az Állambiztonsági Minisztérium (közismert nevén Stasi) fennállása és működése. Jelen munka a Stasi Magyarországon működő operatív csoportjának közel három évtizedes történetét mutatja be 1961-es megalapításától a keleti blokkban lezajlott politikai átalakulásokig, vagyis a téma szempontjából a legfontosabbnak tekinthető határnyitásokig, 1989 őszéig....

Az ún. rokonlátogatók, azaz a második világháború után Magyarországról kitelepített németek és itthon maradt rokonaik kapcsolattartására, a svábok utazásaira a magyar állambiztonság is felfigyelt. A magyarországi németek elleni állam(biztonság)i intézkedéssorozatok második hulláma az 1956-os forradalmat követő megtorlások során, illetve azok lezárulta után kezdődött meg. Az 1960-as évek elejétől egyre nyitottabb utazási lehetőségek révén az elűzött vagy elmenekült német származású egykori mag...

A Fordított napló gerincét a Nyüzsgő fedőnevű célszemélyről, Miszlivetz Ferencről szóló titkosszolgálati jelentések adják. A napi operatív jelentések ritka kivételtől eltekintve nem fedik fel az információszerzés módját, annak körülményeit, de a titkos informátor személyét sem. Tájékoztatnak viszont a titkosszolgálatok érdeklődési köréről, az „ellenzéki-ellenséges” célszemélyek és mozgalmak egyre bővülő hálózatáról és tevékenységéről......

Miért voltak a 20. századi finn vezetők „okosabbak” a közben egymást gyilkoló, a politikából egymást kiszorító magyar eliteknél? Mit tudtak Suomi vezetői, hogy a bő száz éve még valamivel elmaradottabb államuk ma háromszor fejlettebb nálunk? Hogyan sikerült a múlt század hat történelmi fordulópontján jó döntéseket hozniuk, miközben a magyar politika mind a hatszor elbukott?

A Horthy-korszak szereplői számos naplót, visszaemlékezést hagyományoztak az utókorra. A kormányzó, miniszterelnökök, miniszterek, a hadsereg vezetői, közéleti szereplők, írók és művészek memoárjai sorra jelentek meg a hetvenes évek végétől. Azt gondolhatnánk, hogy nem maradt már kiadatlanul olyan terjedelmesebb korabeli írás, ami jelentős közszereplő emlékeit őrzi. Az élet azonban tartogat meglepetéseket...

Az első világháborúval foglalkozó szerzők első generációját az a korosztály jelenti, amelyik megélte a világégést. A tudományos feldolgozás igénye már a hadüzenet elküldése után felmerült, és a háború első hónapjaiban meg is kezdődött a munka, amely lényegében a második világháborúig folyamatos volt. 1945 után új szemlélet vert gyökeret, s azóta még újabbak születtek. A Nagy Háborúról könyvtárnyi irodalom született 1914 óta, ugyanakkor magyarországi historiográfiájáról nem készült még átfogó ...

A kötet tanulmányai három esztendőt, 1961-et, 1962-t és 1963-at járják körül. A bevett és általánosan elfogadott értelmezés szerint ezek a Kádár-rendszer megszilárdulásának, konszolidációjának az évei voltak: lezárult az 1956-os forradalom utáni tömeges megtorlás, a "magyar kérdés" lekerült az ENSZ napirendjéről, 1963-ban általános (bár nem teljes körű) amnesztiát hirdettek, elrendelték "a személyi kultusz" idején indított törvénysértő eljárások felülvizsgálatát; Marosán György pártvezetésből...

Egy diktatúra sosincs kész, nincs nyugalmi állapota. Éppen ezért nehéz megállapítani, egy rendszer meddig tekinthető demokratikusnak, és mikortól beszélhetünk diktatúráról – és milyen diktatúráról is beszélhetünk. Magyarországon 1948-ra teljessé vált a kommunista hatalomátvétel, a sztálini rendszer teljes kiépítésére azonban még időre volt szükség. 1949 kulcsév volt ebben a folyamatban, a Rajk-per ugyanis mindenki számára világossá tette, hogy itt nem egyszerűen egy párt egyeduralmáról van sz...

A kötet fotói egy láthatatlan várost tesznek láthatóvá. Ezek a felvételek ugyanis állambiztonsági ügyekben keletkeztek, így csak az eljárásokban szerepet kapó személyek, szinte kivétel nélkül rendőrök ismerhették azokat, a külvilág számára viszont ott és akkor láthatatlanok maradtak....