20. század

Károlyi Gyula az egyik legtekintélyesebb és leggazdagabb arisztokrata nemzetség tagjaként látta meg a napvilágot 1871-ben. Karrierje a 20. század elején még sokban hasonlított számos mágnás kortársáéhoz, a későbbiekben azonban megadatott számára a lehetőség, hogy eljusson a politikusok által hőn áhított csúcsra: előbb 1919 nyarán, a szegedi ellenforradalmi kormány élén, majd 1931–1932-ben miniszterelnök lett.

Fontosnak tartotta, hogy alaposan megismerje és olvasóival megismertesse vallási előírások által is szabályozott önszerveződésüket, szokásaikat. Ezért foglalkozott legfontosabb egyesületeikkel és temetkezési szokásaikkal. Nem kerülte el figyelmét a kiemelkedő személyiségek szerepe. Ezt nemcsak az egyes tanulmányok fontos szereplői esetében fejtette ki.

elen kötet a Magyar Tudományos Akadémia Székházában 2021. október 18–19-én megrendezett konferencián elhangzott előadások szerkesztett változatait tartalmazza. A kötet szerzői hét témakörben tárgyalnak társadalompolitikai, nemzetközi politikai kérdéseket, az iparral, a mezőgazdasággal, a kultúrával, a művelődéssel, az oktatással, a tudománypolitikával összefüggő problémákat, s természetesen a korszak több mint háromnegyedét kitevő ún. Kádár-korszak megítélésével kapcsolatos vitakérdéseket....

E tanulmánykötet – az 1956-os Intézet 2023. évi évkönyve – az 1945 utáni időszak elitjét érintő konfliktusokat vizsgálja. Konfliktusok zajlottak az eliten belül, az uralom gyakorlása során az elit és más társadalmi csoportok között, és az eliten kívül is. Tanulmányaink a kérdés historiográfiájával, az eliteken belüli összecsapásokkal, az elitstátusz elvesztésével és megszerzésével összefüggő konfliktusokkal foglalkoznak, többnyire magyar, de esetenként kelet-európai példák alapján....

Az 1956-os Intézet XXVI. Évkönyve A Kádár-korszak és a rendszerváltás. Elit, értékrend és konfliktus című kutatási projekt első "terméke". Erről szóló pályázatunk elnyerte a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal (korábbi nevén OTKA) támogatását. A munkát 2020 őszén kezdtük el. A Kádár-korszak és a rendszerváltás történeteit vizsgáljuk a pozicionális csúcselit alatti réteg perspektívájából, akik nem tartoztakAz 1956-os Intézet XXVI. Évkönyve A Kádár-korszak és a rendszerváltás....

E kötet tanulmányai az 1980-as évek végén kezdődő politikai átmenettel és rendszerszintű változással foglalkoznak: a folyamat történeti jelentéseivel és emlékezetével, magával a politikai átmenettel, illetve a közvetlen előzményekkel. Az 1989-es változásokat értelmező-értékelő történészi diszkurzushoz szeretnénk hozzájárulni, egyben képet adni saját „beszélgetéseinkről”, amelyeket 2019 őszén a szegedi 1989 – a társadalmi cselekvés lehetőségei című országos jelenkortörténeti konferencián és 20...

Évkönyvünk témájául ezúttal a gazdasági elitet választottuk. A szocializmus különféle tervrajzai kiemelt jelentőséget tulajdonítottak az ember termelő tevékenységének, a munkának. A marxi víziók, a sztálini archetípus ihletője a késő modern kor ipari fejlődésének lenyűgöző potenciálja volt. A kádárizmus "sikeressége" és legitimációja is jelentős részben a gazdaság teljesítőképességén múlott.

A történészek hajlamosak önkényesen és vitatható szempontok alapján megállapított történelmi korszakokban gondolkodni. Azok a történeti munkák, amelyek a két világháború közötti időszakot tárgyalják, rendszerint 1938-ban érnek véget, a Horthy-korszakkal foglalkozók 1944-ben, esetleg 1945-ben fejeződnek be, a második világháborút kutatók többnyire az 1938 és 1945 közé eső évek eseményeit veszik górcső alá, a nagy világégést követő új berendezkedést elemzők pedig általában 1944-gyel vagy 1945-t...

Jordán Hertelendy Emőke történelmileg releváns témákat felölelő, izgalmas önéletírása bemutatja, hogyan került – kalandos, olykor megrázó események közepette – családja magyarországi birtokáról Kanadába. Az 1927-ben született, s 1944-ben gyereklányként a szovjet csapatok elől menekülő Jordán Hertelendy Emőke rövid ideig Ausztriában telepedett le, bízva a mihamarabbi hazatérésben...

Gyarmati György sosem lett elefántcsont-toronyban ülő történész, aki öncélúan belefeledkezik tudományába. Pontosan tudta és tudja, hogy a közoktatással ápolt jó kapcsolatok nélkül a kutatási eredményekből nem lesz társadalmi tudás. Tudományos felkészültsége és kutatási eredményei már jó ideje a magyar történésztársadalom doyenjei közé emelték.

Az egykori Német Demokratikus Köztársaság (NDK) történetének a közérdeklődésre leginkább számot tartó szelete napjainkig az Állambiztonsági Minisztérium (közismert nevén Stasi) fennállása és működése. Jelen munka a Stasi Magyarországon működő operatív csoportjának közel három évtizedes történetét mutatja be 1961-es megalapításától a keleti blokkban lezajlott politikai átalakulásokig, vagyis a téma szempontjából a legfontosabbnak tekinthető határnyitásokig, 1989 őszéig....

Az ún. rokonlátogatók, azaz a második világháború után Magyarországról kitelepített németek és itthon maradt rokonaik kapcsolattartására, a svábok utazásaira a magyar állambiztonság is felfigyelt. A magyarországi németek elleni állam(biztonság)i intézkedéssorozatok második hulláma az 1956-os forradalmat követő megtorlások során, illetve azok lezárulta után kezdődött meg. Az 1960-as évek elejétől egyre nyitottabb utazási lehetőségek révén az elűzött vagy elmenekült német származású egykori mag...