20. század

Kevesen bár, de még élnek közöttünk olyanok, akiknek az 1951. évi budapesti tömeges kitelepítés nem - nemcsak - történelem, hanem saját életük egy - keserves - epizódja is lett. A főváros elhagyására kényszerített emberek családi - közös háztartás okán többgenerációs nagycsaládi - számkivetésre ítéltettek, a két hónapos csecsemőtől a kilencedik X-et taposó matuzsálemig, özvegyig. Az itt olvasható írások többsége nem a politikai indíttatású tisztogatást, illetve annak végrehajtását idézi fel, ...

Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc zenetörténeti összefüggései, a zenészek forradalomban vállalt szerepe és a politikai eseményekre adott reakciói elevenednek meg a könyv lapjain, mely történészek és zenetörténészek együttműködésének eredményeként kerül most az olvasó kezébe. A kötetben szereplő tizenhárom tanulmány között a történelem és emlékezet viszonyával, az ötvenes évek zenéről folytatott diskurzusával, a zenei nyilvánosság és a zenei intézmények működésével foglalkozó munká...

A kötetben szereplő írások kiindulópontja a - napjainkra minden elemében érvénytelenített - "Nagy Októberi Szocialista Forradalom". A szerzők többsége annak későbbi, az orosz határokon túlnyúló expanziójára, egy-egy - tájkép csata után - jelenségére koncentrált. A hangsúly a sztálinizmus időszakára esik, mert a száz éve induló orosz-szovjet átalakulás egy generációval később, a második világháború után lett Kelet-Közép-Európában is rendszeralakító tényező....

Jelen kötet útikalauz arról, hogy Március 15., Augusztus 20., vagy legutóbb Október 23. mikor, s hogyan konfirmáltattak nemzeti ünneppé. Ennek jellemzője volt és maradt a verbális és szimbolikus megosztottság. A társadalom, illetve a rendszerkormányosok emlékezetében rendre más volt ’48 olvasata.

Hullámvasút életútmetszetek a 20. századból. Nevezettek a közéleti nyilvánosságban és a – nem önszántukból választott – cellazárványosságban tekinthetők túlélőművészeknek is. Pályájuk során – időzítésüket és jellegüket tekintve is – rapszodikusan követték egymást rendszerváltó fordulatok. Ezeket megélni éppoly kiszámíthatatlan volt, mint túlélni.

Magyarország huszadik századi történelmében 1956 őszének forradalma a legkiemelkedőbb kollektív nemzeti teljesítmény. Demokratikusan szétporciózva – társadalmasítva – erre rímel, hogy sokmillió Magyar Október volt, merthogy „szabadságra ment” egy országnyi népség az akkoriban regnáló önkényuralom alól...

A kötet szerzője az MTA doktora, ny. egyetemi tanár, másfél évtizeden át vezette az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárát. Ezúttal az elmúlt húsz évben közreadott, a politika rendőrségének működését taglaló írásaiból válogat. Mindegyik közlemény a titkosszolgák és szolgálatok ténykedését helyezi a leírás tengelyébe. A tanulmányok egymás utáni rendje kronologikus: a második világháború végén (szovjet) kommunista gyámkodással felállított szolgálat történetét egészen a rendszer alkony...

„Lángoktól ölelt kis országból” lettünk a világháború végére – utolsó csatlós. Még jegyrendszer szerint vártunk a napi betevőre, ám sorban állás közben a csalánfőzelék és a szalámitaktika receptjét is megtanultuk. Építettük a béketábor „erős bástyáját” – békeharccal, békepappal, békekölcsönnel. Közben fokozott éberséggel penderítettük ki sorainkból a Tito-bérenceket, a munkásárulókat és a klerikális reakció uszályába kerülteket. Szorgalmasan tanultuk az „újbeszél” kulcsfogalmait: apparátcsik,...

A mai magyar emlékezetpolitikai viták egy súlyponti témája a Horthy-korszak értékelése, és ezen belüli is az ország második világháborús szerepvállalása, valamint a "zsidókérdés" megoldása.
E kötet ez utóbbihoz kíván – jóllehet csupán helyi vonatkozású – de mégis országos érdeklődésre számot tartó adalékokkal szolgálni.

Ez a kötet azokból az előadásokból állt össze, amelyek 2015. november 11-én hangzottak el a Bekker Zsuzsa emlékére a Budapesti Corvinus Egyetemen a Magyar Tudomány Ünnepe programsorozat keretében rendezett konferencián. Itt gyűltek össze a kollégák, pályatársak és tanítványok, hogy leróják tiszteletüket, hogy felidézzék a 2015 februárjában elhunyt jelentős és tisztelt kutató és oktató, a Közgazdasági Elméletek Története Tanszéket másfél évtizeden át vezető egyetemi tanár alakját és munkásságá...

Magyarok és délszlávok, szerbek, horvátok, szlovének egy évezrede élnek egymás mellett, többnyire békésen, bár a békésnek tűnő évszázadokat időnként súlyos, véres konfliktusok tarkították. A hosszú együttélés tapasztalata, érdekeik találkozása és nem ritkán ütközése formálta az egymásról kialakított képüket, amely jelentős mértékben meghatározta és napjainkban is befolyásolja az egyén és a politika viszonyulását a másik nemzethez.

Katus László a „késleltetett nemzedék” kiváló történésze... Annak a második világháború végén beérő nemzedéknek a tagja, akit még az előző rendszer iskolái, egyházi intézményei neveltek, aki hűségesen és töretlenül megmaradt azon a „szellemi színvonalon”, amelyen elindult..., egy olyan, hajdan volt egyházi szellemiségnek, lelkiségnek és tudásnak van birtokában, amelyet a diktatúra eltörölni törekedett.