20. század

A sztálinista rendszertől való fokozatos eltávolodás, azaz a desztalinizáció Kelet-Közép-Európa minden államát komoly kihívás elé állította. E folyamat három fázisban zajlott a térségben: elsőként 1953-ban a szovjetek által kezdeményezett "új szakasz" idején, majd a Szovjetunió Kommunista Pártjának (SZKP) XX. kongresszusa hatására 1956 folyamán, végül az SZKP XXII. kongresszusa után 1961-től kezdve.

Bene Krisztián kötetének célja kettős: egyrészről főként francia és német levéltári forrásokra és a legfrissebb szakirodalomra alapozva igyekszik objektív és átfogó képet szolgáltatni az 1940 és 1943 között fennálló Szabad Francia Erők szervezetének létrehozásáról, tevékenységéről és annak jelentőségéről. Az Olvasó mindezt a második világháborús Franciaország történetébe ágyazva ismerheti meg.

The letters of the Hungarian nobleman Boldizsár Batthyány (1542–1590) included in this selection provide snippets of everyday life in the southeastern territories of the Habsburg Monarchy. Batthyány was a Protestant landlord, an owner of mines, a friend and patron of the botanist Clusius, a successful military leader, a reader of Paracelsian works and a passionate alchemist.

A második világháború során a kontinentális Európa társadalmai – így Magyarország is – rendszerint több megszállást és politikai rezsimváltást éltek meg, s a hadseregek működésénél sokszor több borzalmat, tragédiát okoztak a különféle megszállási vagy állami politikák. Az állami kontrol alá helyezett hadigazdaság konjunktúrája és a politikai hatalomnak a mindennapokat átható kiterjedése mélyreható átalakulásokat indított el a társadalmakban már a háború kezdetétől, amelyek a háborún túlnyúló ...

A főleg magyarországi németek által lakott Pusztavámon 1944. október 16-án a falu határában több mint 200 zsidó munkaszolgálatost gyilkoltak meg. A tragédia felderítése és a tömeggyilkosság emlékezete a mai napig vitatott és manipulált. Az esemény transznacionális jellege és a tömeggyilkossággal több országban foglalkozó intézmények tisztázatlan státusza mind ez idáig megnehezítették a történettudományos feldolgozást.

1986. április 26-án történt az atomenergia felhasználásának mindezidáig legsúlyosabb baleseteinek egyike. Az akkori Szovjetunión belül az ukrán-belorusz határon álló erőműben bekövetkezett szerencsétlenség nemcsak környezetvédelmi, de világpolitikai szempontból is kiemelkedő jelentőségű eseménye volt a hidegháború utolsó éveinek. A baleset Európa-szerte komoly - bár máig vitatott mértékű - egészségügyi veszélyhelyzetet teremtett, de a késő kádári korszak amúgy is ellentmondásos tájékoztatáspo...

Aki ma Hortobágyra téved, már nem ismer rá az egykori 12 zárt tábor helyszíneire. Eltűntek az épületek, az egykori ősgyepre telepített rizs- és gyapotföldek, és a több kilométer hosszan kiásatott öntözőcsatorna-rendszerek nyomai is csak alig fellelhetők. Az 1950-es években szovjet mintára meghonosított irreális hasznosítási tervek helyett mára a természet visszavette jogait a Hortobágyon, legelők és védett erdők jellemzik a tájat.

Az utóbbi közel másfél évben sajnálatos módon jelentősen megnőtt az érdeklődés a különböző fertőző betegségek iránt, amelyben természetesen központi szerepet játszik a COVID-19 új típusú koronavírus-járvány. Az emberiség történetének pusztító világjárványai komoly fejtörést okoztak a mindenkori orvostudománynak, de a gyorsan terjedő fertőzések elleni védekezés a kisebb-nagyobb közösségeket is jelentős kihívás elé állította.

Szaglál a finánc mint az agár, "Rosszabb a fináncnál" - Ezen régi magyar szólások nem túl pozitív fényben tüntetik fel a korabelipénzügyőröket és azok munkáját. A kötet arra tesz kísérletet, hogy lerombolja ezeket a sztereotípiákat. A benne olvasható, különbözőtörténelmi korokon átívelő tanulmányok főszereplői - többek között Munkácsy Emil, Arday Ignác, Bittermann Béla, Kerékffy Gilbert - jelespénzügyőrök, vagy olyan történelmi személyiségek - mint Nekcsei Demeter, Széll Kálmán vagy Bezerédj ...

Az Árkádia Kiskönyvtár az online megjelenő Árkádia folyóirat kézbe vehető és lapozható formája. A tematikus sorozat összeállítását praktikus szempontok vezérelték. A közérthető és rövid tanulmányok a középiskolai tananyag meghatározó témaköreit mutatják be naprakész, a történettudomány újabb eredményeit megjelenítő tudást közvetítve.

A nemzetnevelés gondolata egyidejű a modern nemzeteszme kialakulásával. Utóbbi folytonosan változó hangsúlyai újra és újra aktivizálják és aktualizálják a fogalmat is: a „nemzetnevelés” variációi és használatának intenzitása a változó kontextusokhoz kötött. Jelentéseinek felfejtése a mindenkori társadalmi-politikai viszonyok jobb megértéséhez kínálhat kulcsokat.

A „Vörös Csepel” hűségében talán leginkább megbízott a kommunista diktatúra. Mindhiába, pár nap múlva összeomlott a helyi hatalom, bázisaikat rövid időn belül elfoglalták a zsarnokságot végképp megelégelő tömegek. A felkelők különösen a városrész központját és a Királyerdőt vonták ellenőrzésük alá.