20. század
A történelmi trauma nem múlik el az első nemzedékkel. Emlékezete továbbhagyományozódik: a következő generáció, majd az azutáni is részesül belőle. A pszichológiai értelemben vett elaboráció, a trauma feldolgozása a társadalomban és a kultúrában folytatólagos. Az ábrázolásesztétika alapproblémája egyfajta főmotívumként húzódik végig összeállításunkon. Az elemzett művek különböző poétikai irányokhoz sorolhatók, ugyanakkor természetes, hogy intertextuálisan összekapcsolódnak. A szövegek köre sajnálatosan szűk, bár sajnos több, fontos írással így sem tudtunk foglalkozni.
A filmek és a kapcsolódó filmpolitikák képesek formálni a múltról alkotott képünket, a történelemről való gondolkodásunkat, valamint egyéni és kollektív történelmi emlékezetünket. E kötet célja, hogy válogatást nyújtson a szerző a film és a történelem kapcsolatára fókuszáló kutatásainak néhány szegmenséből.